Olvasási idő: 9 perc

A miskolci Középiskolás Program diákjai számára minden félévben szervezünk szakmai programokkal színesített kirándulásokat, az ünnepek előtt „KP+ Túrán” voltunk Győrben. A három nap alatt tartalmas szakmai programokkal készültünk, hogy új tudásanyagot és élményeket nyújtsunk a KáPésoknak. Diákjaink élményekkel telve érkeztek haza, és örömmel emlékeznek vissza a kirándulás programjaira.

Tarbaj Tamás Márk az első nap élményeiről:

„Amint megérkeztünk Győrbe, elfoglaltuk a szállásunkat, és megindultunk a Városháza étterem felé, ahol a kedves vendéglátó személyzet finom ebéddel várt minket. Ezután kezdődtek a számomra igazán érdekes és ismerettel teli programok. Elsőként meglátogattuk a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületét. Egy rövid, de annál szebb és felejthetetlenebb tárlatvezetés után megtekinthettünk egy előadást a győri Corvináról, amelynek eredetéről megtudhattuk, Flavius Blondus műve, és összegyűjti az ókori Róma híres helyszíneit, ezáltal egyfajta útikönyvek is lehet tekinteni a díszes kötetet. A kódexet Petrus Cennius másolta, valamint vélhetően ő is díszítette ki a csodás Corvina díszes lapjait. Felejthetetlen marad számomra egy ilyen idős, kézzel másolt könyv látványa.

Ezután átkísértek minket a győri Nagyboldogasszony Székesegyházba, ahol bemutatták többek között Boldog Apor Vilmos püspök síremlékét, valamint Szent László Királyunk hermáját, amely egy ereklyetartó, és a király koponyájának egy részét rejti magában. Itt láthattuk a győri könnyező szűzanya festményét, amely nagyon magával ragadott. Elmesélték nekünk a festmény tragikus eredetét, valamint a könnyezés részletes történetét, amely számomra hihetetlenül érdekes és izgalmas eseménysorozat volt. A délután további részében egy klubdélutánon vehettünk részt, ahol a „Gyűrűk Urából” ismert „Quenya”, illetve „Sindarin” nyelv fortélyos történetével ismerkedhettünk meg. A szakképzett előadónk bevezetett minket a két mesterséges nyelv nyelvtanába is, ennek köszönhetően nemcsak bizonyos szavakat, de kész „Quenya” mondatokat tanulhattunk meg, ezzel is fejlesztve nyelvi tárházunkat. Az érdekes és tanulságos nap végén, egy ízletes vacsora után a közösségi térben beszélgettünk és társasjátékoztunk a győri KáPésokkal. A nap végén fáradtan, de izgatottan várva a következő nap eseményeit, nyugovóra tértünk.”


Matusz Dominika élménybeszámolója a második nap eseményeiről:

„Egy kellemes reggeli után a csapat készen állt arra, hogy szembenézzen a rejtvények forgatagával. A „Coborlás” nevű programon Győr nevezetességeit tekinthettük meg játékos és gondolkodtató formában. Bejárhattuk a Széchenyi teret, ahol a csodálatos karácsonyi vásárba is bekukkanthattunk, láthattuk a Frigyláda-szobrot, egy apró, Rózsa nevet viselő mámoros utcácskát, továbbá egy kettős hidat, amelyről leérve szemben találtuk magunkat a legrégebbi csónakházzal és egy színpaddal, amelyen egy kisebb produkciót is előadtunk.

Egy szösszenetnyi pihenés után már indultunk is Pannonhalmára. A szél iszonyatos hideg süvítése sem akadályozott meg minket abban, hogy élvezzük ezt a helyet. Már az odavezető út is lenyűgöző volt, főleg a levendulamező, amely így, a tél lábánál sem adott lejebb ragyogásából. A Pannonhalmi Főapátság kapuja a 12 csillagjegyet ábrázolta. Akit ez nem vett volna le a lábáról, annak még ott volt ezernyi más csoda. A köd ellenére a kilátás messzi-messzi tájakra engedett kitekintést. Az erődítményt, amelyet sem a háború, sem a török nem rombolt porrá, bencés szerzetesek lakják a mai napig. A bencés rend egyik fő dolga a tanítás, így egy fiúiskola is helyet kap az apátságban. A templom előtti falon egy fantasztikus mozaik kép tárult elénk a maga 60kg-os súlyával. (Első ránézésre senkinek nem tűnt fel, hogy ez a kép nem csak egy festmény.)

A templom kicsiny, ám annál barátságosabb hangulatú volt. Már belépve érezni lehetett a szerzetesek napi háromszori imájának erejét. Érdekesség, hogy a mai templom alatt megtalálták a Szent István-kori templom falait, tehát már akkoriban is fontos helynek számított Pannonhalma. A kriptába leérve, 3 fontos sírt találunk, amelyeket a mai napig látogatnak. Habsburg Ottó szívét, valamint Stefánia belga királyi hercegnő és második férje testét őrzik ott. Stefánia hercegnő olyannyira szerette ezt a helyet, hogy azt mondta, ha őt itt temetik el, akkor az összes vagyona az apátságra száll.

A program végén még megtekintettük a lenyűgöző könyvtárat, amelyben rengeteg gyönyörű könyv, illetve fontos irat kap helyet, például Szent István király kiváltságlevele is. Egy hosszabb buszút után megebédeltünk, és siettünk is tovább a „Cyberjump” trambulinparkba. Szerencsére a teli has senkit nem akadályozott meg abban, hogy ugráljon. A több, különféle trambulin mindenkit nagyon lefoglalt, és észre sem vettük, hogy elszaladt az ott eltöltött egy óra. Az új élmények után egy kis pihenőidő következett, amelyet egy jól megérdemelt vacsora koronázott, majd este egy színházi előadást tekinthettünk meg.”


Lazaridisz Bereniké Dóra pozitív kritikája az esti színházlátogatásunkról:

„Este lehetőségünk nyílt megtekinteni a Győri Nemzeti Színházban „A Képzelt Beteg – Hommage Á Molière” című darabot. Ez a 2 felvonásos színmű Molière „A Képzelt Beteg” című komédiáját dolgozza fel modern színbe helyezve át és más művekből vett idézetekkel megfűszerezve azt.

Az expozíció szerint, a túlságosan is hipochonder Argan úr (a képzelt beteg) rendkívül jótékony hatásúnak tartja Pourgalot doktor csodaszereit. Bár ezek nem olcsóak, Argan úr bármit megtesz azért, hogy ne kerüljön a halál kezei közé. Mivel lánya, Angélique nem akar hozzámenni annak az orvosnak a fiához, akihez ő szeretné adni (mert Cléante-ba, a fiatal fiúba szerelmes), a ház feje ki akarja hagyni mindkét lányát a végrendeletéből, és mindent feleségének, Béline-nek akar adni. Tanácsot kér hát kedvese közjegyzőjétől, Rafinat-tól, aki azt tanácsolja, tegyen mindent értékpapírra és még halála előtt ruházza ezeket a nőre.

Argan azonban nem sejti, hogy a közjegyző egy alattomos alak, aki nem más, mint Béline szeretője, és ők ketten csak a pénzét akarják. Az író „szócsöve” Argan öccse, Béralde, aki az orvoslás ellen lép fel, mert azt vallja, bátyja teljesen egészséges. Bár nem ellenkezhet főnökével, a pletykás és nagyszájú szolgálólánynak, Toinette-nek is ellenére vannak a gyógyszeres kezelések a nem létező betegség ellen. A darab tetőpontján Béralde és Toinette ráveszik Argan-t, hogy tagadja meg gyógyszerét, majd leleplezik a csaló párost is. A végén Argan úr még a fiatal szerelmesekre is megadja az áldását. Ám a darab vége mégis tragédia, mivel a képzelt beteg meghal.

A „Hommage Á Moliére” része a címnek azt takarta, hogy a darab fordulópontjainál hirtelen elsötétült a színpad, és az író „szócsöve”, Béralde jó néhány Moliére-műből elmondott egy-egy odaillő részletet.

Kifejezetten tetszett ez a feldolgozása ennek a darabnak, bármikor megnézném még egyszer. Kellemes csalódás volt modern színben látni ezt a művet, miután én másik, klasszikus feldolgozásban nézhettem meg először. A kis idézet-beszúrások voltak talán a legjobb újítások. A színészek is csodálatosan játszottak, és sok mozgás volt a színpadon. A díszlet Argan úr háztartását, azon belül is szobáját jelenítette meg, a domináló szín a zöld volt. Én kissé hiányoltam a díszletváltásokat, mert ez csak abban nyilvánult meg, hogy az ágy előre, majd visszagurult, illetve behoztak néhány széket. A zene modern, elektronikus volt, mindegyik karakternek, illetve ismétlődő történésnek megvolt a maga témazenéje.

Összességében egy tökéletesen megrendezett, esti, nagyszínházi előadást láthattunk, amelyet a klasszikusokat kedvelőknek és az azokat olvasóknak ajánlok!”


Így telt hát a győri „KP+ Túránk”. Nagyszerű programokon vettünk részt, remek szakmai előadásokat hallhattunk, mindezt olyan fiatalokkal, akik fogékonyak, érdeklődőek, kíváncsiak a nagyvilágra, és akik nem csupán részt vettek a programokon, hanem élményként zárták szívükbe ezt a néhány napot. A téli táborban folytatjuk!  Már nagyon várjuk!