Olvasási idő: 3 perc

Nagy érdeklődés kísérte március 7-én az MCC Közgazdasági Iskolájának kerekasztal-beszélgetését, melynek témája a magyar gazdaság rendszerváltás utáni időszaka volt. A rendezvény két kerekasztal beszélgetést ölelt fel, melyek során a résztvevők saját tapasztalataik és kutatási eredményeik alapján osztották meg nézeteiket arról, milyen volt a rendszerváltás óta eltelt időszak vállalati, vállalkozói nézőpontból.

Első körben az elmúlt 30 év hazai történéseiről, többek között a privatizációról és a régi nagy vállalatokról Szepesi Balázs iskolavezető moderálásával Chikán Attila akadémikus és közgazdász, Csath Magdolna közgazdász és az MTA doktora, Béres Attila, a Deloitte menedzsere, valamint Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese beszélgetett. A diskurzus a kilencvenes évek hazai vállalatainak sorsát a korábbi állami tulajdonú cégstruktúra felbomlása és átalakulása irányából közelítette meg, továbbá szóba került, hogy a korábban viszonylag sikeresnek ítélhető hazai iparvállalatok nagy része az elhibázott privatizáció miatt tűnt el a piacról. A beszélgetés során a kilencvenes éveket a hazai alapítású kisvállalkozások kialakulásának és megerősödésének szempontjából is értékelték a résztvevők, és kiderült, hogy a kutatások szerint a hazai vállalkozói tevékenység tekintetében a rendszerváltás nem volt olyan éles korszakhatár, mint a nagyvállalatok esetében, a nyolcvanas évek különböző kisvállalkozó formái organikusan fejlődtek tovább a kapitalista közegben.

A második kerekasztal témája a nemzetközi kontextus volt, melyről élénk diskurzus alakult ki Lakatos Péter, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Sass Magdolna, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója, illetve Dale A. Martin, a Siemens Zrt. egykori elnök-vezérigazgatója között. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a külföldi cégek számára a magyar vállalatokkal való együttműködés alapja vagy a piac-, vagy a munkaerő-, vagy a tudásszerzés lehetett. Az ismert példák azt mutatják, hogy sajnos elsősorban az első két esetről volt szó, a tudás alapú együttműködésre kevés alkalommal került sor. A rendszerváltás idején talán sokan várták, hogy a magyar vállalatok önálló márkákkal is megjelenhetnek majd a világpiacon, ez azonban nem következett be, Kína világpiacra való kilépése pedig teljesen átrajzolta a közép-európai térség felzárkózási lehetőségeit. Az elmúlt 30 évben a Közép-Európa egyszerre tanult meg bérgyártani, gyártani és innoválni, ami viszont még nagyon hiányzik, az az innovációk üzleti hasznosítása.

A beszélgetések sok érdekes kérdést érintettek, melyekre az MCC Közgazdasági Iskolájának a témában zajló kutatása is igyekszik majd választ találni.

A rendezvény megvalósítását részben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatta.