Olvasási idő: 12 perc

Az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kurzuskínálata lehetővé tette, hogy közel tizenöt hallgató a félév során ellátogasson a három legmeghatározóbb magyarországi településtípus egy-egy önkormányzatához. Ennek keretein belül a hallgatók betekintést nyerhettek egy kistelepülési, egy kisvárosi és egy megyei jogú város önkormányzatának mindennapjaiba, megismerhették az önkormányzatok lehetőségeit és korlátait, feltehették kérdéseiket a településeket üzemeltető vezetők, alpolgármesterek és polgármesterek részére. A november eleji kétnapos utazás komoly szakmai bepillantást engedett a kurzus hallgatói számára. Jereb Botond írása.

A politika iránt nyitott és érdeklődő közeg számára is sok esetben ismeretlen, félre- és meg nem értett valóság a helyi politika és annak jellegzetességei. E kurzus keretein belül – az elméleti tananyag alapos ismertetése és a települések részletes elemzése mellett – azonban nemcsak a törvényi sajátosságokat, költségvetési érdekességeket és elvi hatásköröket ismerhettük meg, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhattuk Felsőmocsolád, Balatonboglár és Kaposvár sajátos politikai, gazdasági és társadalmi atmoszféráját. Annak érdekében azonban, hogy megértsük mi is mozgatja az önkormányzatiságot, és felismerhessük annak legjellemzőbb és hangsúlyosabb gócpontjait, érdemes áttekintenünk röviden a rendszerváltást követően újjászülető és folyamatosan formálódó önkormányzati világot. Ezt követően pedig a három településen tapasztalt típusattribútumokkal gyakorlati példák mentén bemutatni működésüket.

A rendszerváltást követően az 1990. évi LXV. törvény számolta fel véglegesen a tanácsrendszert és engedett teret a helyi önkormányzati rendszer kiépülésének. Ezt követően a 2012. januárjában hatályba lépő Alaptörvény, illetve a 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezett a helyi önkormányzatok jogköreiről és működési kompetenciáiról. Mindez azért fontos, hiszen e törvények és az Alaptörvény értelmében az önkormányzatok teljes autonómiával rendelkezhetnek olyan helyi kérdésekben, amelyekről egyéb törvények nem rendelkeznek. Két típusú helyi önkormányzatot különíthetünk el egymástól, ezek a települési (községi, városi járásszékhelyi, megyei jogú városi, kerületi) és területi (megyei, fővárosi) önkormányzatok, melyek más-más feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek. A helyi önkormányzatok feladatmeghatározásában szerepelnek úgynevezett kötelező és önként vállalt feladatok, melyek költségvonzatát az önkormányzat által elfogadott költségvetésből, benne a központi költségvetésből juttatott forrásokból és önálló bevételekből kell kigazdálkodnia az adott településnek. A feladatok széles köre miatt minden helyi önkormányzat számára a gazdálkodási és financiális kérdések élveznek prioritást, így a településre érkező beruházások, befektetések növelése, a helyi gazdasági potenciál fokozása az elsődleges cél.

Amennyiben költségvetéscentrikusan vizsgáljuk a tanulmányút során érintett három települést, nem meglepő módon felsejlik, hogy az alig 300 lakossal bíró Felsőmocsolád jelentősen kevesebb összegből gazdálkodik, mint a majd hatvanezres Kaposvár. Ennek azonban rengeteg oka és lehetséges magyarázata van. A továbbiakban a településekre jellemző sajátosságok ismertetése mellett szeretnék rámutatni egy-egy ilyen összefüggésre és okra.

Felsőmocsolád Külső-Somogy egy 289 lélekszámot számláló kistelepülése, amely az utóbbi 100 évben lakosainak több, mint kétharmadát elvesztve, egy népességében elöregedő falu. Éves költségvetése nem éri el a 100 millió forintot, a működési költségvetés bevételi forrásainak 70%-át különböző formájú (állami és uniós) támogatások teszik ki. Ez is mutatja, hogy a kistelepülési önkormányzatok jelentős részben kiszolgáltatottak az állami támogatási rendszernek, illetve egyéb projektalapú uniós beruházási pályázatoknak. A polgármesterrel, a jegyzőasszonnyal és az alpolgármesterrel folytatott beszélgetésünkből azonban kitűnt, hogy a legnehezebb feladat egy kistelepülés számára a folyamatos és jól működő kommunikáció biztosítása és fenntartása, ugyanis egy ekkora falu közössége sokszor nagyon összetartó, problémáit nem feltétlenül és kizárólagosan a formális csatornákon keresztül kívánja intézni. Így válik igazán hangsúlyossá a falugondnoki szolgálat üzemeltetése, amely lehetőséget biztosít egyrészt az idős lakók mindennapjainak megsegítésére, másrészt a felmerülő problémák mielőbbi detektálására. Felsőmocsoládon – nem egyedi módon a kistelepülések körében – egyértelmű problémaként jelentkezik az utóbbi évtizedekre jellemző népességfogyás és elvándorlás, és a népesség ezzel járó elöregedése. Ennek következtében az önkormányzat olyan, korábban nem tapasztalt kihívásokkal találja szembe magát, mint az egészségügyi ellátás hiányosságai (körzeti orvosi szolgálat időszakos jelenléte, gyógyszertári ügyelet hiánya) és a munkaképes népesség folyamatosan csökkenő aránya. E hatások – kiemelten az elöregedés és népességfogyás – mérsékléséhez az állami támogatások (falusi CSOK) mellett helyi kezdeményezésekre is szükség van. E téren azonban kistelepülési jellegéből adódóan Felsőmocsolád lehetőségei is korlátozottak. Önálló óvodai és iskolai ellátás biztosítására nem képes, fenntartási költségeit biztosítani nem tudná, de jelenlegi demográfiai adottságai nem is teszik szükségessé. Hiánya azonban kedvezőtlen a meglévő vagy betelepülést fontolgató kisgyermekes családok számára. Így e hatások csökkentése érdekében Felsőmocsolád nyitott a környező településekkel való közvetlen koordinációra és együttműködésre. A falu vezetése a turizmus, egyéb kulturális és rekreációs programok – erőforrásaihoz képest – széles körű biztosításával kívánja a településre csalogatni a fiatalabb, munkaképes társadalmi rétegek tagjait – az utóbbi években mindezt relatíve sikeresen.

A kisvárosi kategóriában meglátogatott Balatonboglár több tekintetben is speciális helyzetben van. Egyrészt Balaton-parti városként az időszakos turizmus jelentős többletforrást biztosít az önkormányzat számára, másrészt viszont az időszakos turizmusból adódó évszakos lakosságszám-ingadozás komoly kihívások elé is állíthatja a várost. Tanulságos volt azonban a polgármesteri beszámolót követve átértékelni az előzetes percepcióinkat. Balatonboglár 6300 fős népességével kisvárosként 2 milliárd forint alatti összegből gazdálkodik 2021-ben. Önmagában a város gazdasága három pilléren nyugszik: a turizmus, a borvidék és a kultúra hármasa határozza meg. Ez is mutatja, hogy profilját tekintve Balatonboglár alapvetően egy szolgáltatóiparra specializálódott település. Önkormányzati sajátosságként érdemes kiemelni, hogy rendelkezik a magyar helyi önkormányzatiság érdekes sajátosságával, egy úgynevezett településrészi önkormányzattal is. 1991-ben a városhoz csatolták Szőlőskislakot – mely ugyan nem képezi részét Balatonboglárnak, vagyis nem városrésze, de önálló önkormányzattal sem bír, közigazgatásilag Boglár része –, így a városi képviselőtestületből két tag egyúttal a településrészi önkormányzat tagja is. A város turisztikai-kulturális fókusza mellett az elmúlt években komoly sportváros is lett a NEKA (Nemzeti Kézilabda Akadémia) pár évvel ezelőtti létrehozásának és tevékenységének köszönhetően. Ez a kiemelt beruházás a városfejlesztés komoly mérföldköve volt. A polgármester beszámolója szerint a közfoglalkoztatottságot célszerű alacsonyan tartani, hiszen elsődlegesen a munkaerőpiacra kell integrálni a dolgozni szándékozó boglári polgárokat, amire a térség jelenlegi gazdasági helyzete lehetőséget is biztosít mindenki számára. Ez magyarázza, hogy jelenleg csak négy közfoglalkoztatottat foglalkoztat az önkormányzat. A munkanélküliség 3,34%-on áll, ami alátámasztani látszik a polgármester megállapításait.

Tanulmányutunk harmadik állomásaként Somogy megye megyeszékhelyét, Kaposvárt látogattuk meg, ahol a helyi városüzemeltetőkkel folytatott beszélgetést követően lehetőségünk volt Szita Károly polgármestertől is kérdezni. Kaposvár Somogy megye legnagyobb városaként, a térség kulturális, gazdasági és ipari központjaként több, mint 20 milliárd forintos éves költségvetéssel gazdálkodhat. Gazdaságát tekintve elsősorban ipari hangsúlyú városnak tekinthető, jelentős élelmiszeripari (az ország egyetlen cukorgyára, Helios konzervüzem, Kométa, Fino Tejüzem, stb.), könnyű- és nehézipari (Videoton, Kaposvári Villamossági Gyár, Metyx, stb.) vállaltokkal rendelkezik. Ennek hatására 2020-ban a koronavírusjárvány 986 millió forint iparűzési adóbevétel kiesést okozott a megyei jogú város önkormányzatának. 2021-re 3,2 milliárd forintra növekedett az iparűzési adó várt mértéke. Ezek a számok is egyértelműen mutatják, hogy Kaposvár iparváros. Foglalkoztatási mutatóit tekintve a városban rekordalacsony, alig 3,3%-os munkanélküliségi rátájával a megyei jogú városok rangsorában is előkelő helyen áll. Mindez a gazdaságélénkítő és össztársadalmi hasznossága mellett komoly kihívást is jelenthet a városnak, hiszen versenyképessége megőrzése érdekében fontos egyre piacképesebb és magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségeket nyújtó beruházásokat a városba csalogatni és számukra megfelelő inkubációs környezetet biztosítani. A város gazdasági stratégiájának kiemelt eleme a magasabb hozzáadott értéket előállító munkahelyek teremtése és – ezeken keresztül – a munkabérek emelése. Annak érdekében, hogy a város gazdasági szívóerejét fel tudjuk mérni, érdemes figyelembe vennünk, hogy a polgármester tájékoztatása szerint Kaposvár a város lélekszámának közel duplája számára, vagyis közel 100-120 ezer embernek biztosít munkahelyet, oktatási és szórakozási lehetőséget, kulturális programokat. A közfoglalkoztatottak számaránya nem haladja meg a 0,7%-ot (2016-ban ez az arány még 2,47% volt), ami szintén arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac komoly szívóerővel bír az alacsony képzettségű társadalmi csoportok körében is. A város a Modern Városok Programnak és egyéb uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években több, mint 171 milliárd 500 millió forintot tudott költeni városfejlesztési programok megvalósítására, mely a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés mellett magában foglalta az egészségügyi ellátás, az oktatási (2000 óta egyetem is működik a városban) és a kulturális lehetőségek fejlesztését és bővítését, továbbá a zöld város program elindítását is.

A várost 1994 óta vezető Szita Károllyal hallgatókként lehetőségünk volt az országos „nagypolitika” és az önkormányzati „helyi politika” sajátosságairól is beszélni. Meglátása szerint minden esetben és minden körülmény között egy városvezető legfontosabb erénye, ha megbízatása során – akárhányszor is kap újra és újra bizalmat – sosem felejti el, hogy ő is csak egy a sok ezernyi polgár közül, illetve, ha felismeri a közvetlen kommunikáció fontosságát. Legyen ez akár lakossági fórum, folyamatos médiajelenlét vagy a közösségi médiafelületeken való kommunikáció, hiszen „az önkormányzat maga az élet” – fogalmazott a polgármester. Egy városvezető így sosem felejtkezhet meg elsődleges feladatáról, a városi polgárok jólétének biztosításáról és igényeik legteljesebb körű kielégítéséről.

Összekapcsolva Felsőmocsolád, Balatonboglár és Kaposvár esetében is azt tapasztalhattuk, hogy mindhárom településtípus – eltérő sajátosságai mellett is – közel azonos elvek alapján szervezi önkormányzata mindennapjait. Céljuk a gazdasági potenciáljuk növelése, újabb és újabb – legyen az méretüktől eltérően pármilliós vagy többmilliárdos – beruházások és befektetések településükre hozatala, ezzel új munkahelyeket teremteni és növelni a lakosaik lehetőségeit és jólétét. Mindehhez azonban más-más formában, de a közvetlen kommunikációra és üzemképes víziókra van szükség. Célokra és lehetséges eszközökre. A sikeres önkormányzat ugyanis egy gyors reagálásra képes, de hosszútávú stratégiával bíró gépezet, amely helyi problémákra, helyi válaszokkal reagálva képes az élet lehető legszélesebb valóságában felmerülő gondok kezelésére.

- Jereb Botond