Olvasási idő: 4 perc

A világhírű közgazdász és gazdaságpolitika-tanácsadó Jeffrey Sachs a Mathias Corvinus Collegiumba (MCC) látogatott, ahol Szepesi Balázzsal, az MCC Közgazdasági Iskola vezetőjével beszélgetett életútjáról.

A gazdasági válságok természetét áttekintve a professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a kereslet hirtelen összeomlása okozhat bajt a gazdaságban. A 2008-as válságot például egy hibás gazdaságpolitikai lépések kiváltotta pánik indította el. A mostani válság pedig a termelői oldal problémáiból adódik össze. A járvány és a háború miatt sok üzem leállt, felborult a világ logisztikája, a harcok és az embargók sok termék piaci kieséséhez vezettek. Minden válság más kezelést igényel. A mostaniban a gazdaság normális működését kellene mielőbb visszaállítani.

Sachs professzor a közép-európai rendszerváltás egyik kulcsfigurája. Elmesélte, hogyan állt egy éjszaka alatt össze Varsóban az a program, amelynek keretében Lengyelország a piaci viszonyok rendkívül gyors megteremtéséért cserébe azt kérte, hogy engedjék el adósságai nagy részét. A program két év alatt a mai napig tartó sikeres pályára állította az országot. A professzor elmondta, hogy amikor hasonló tervet dolgoztak ki Oroszországban, az USA elzárkózott az adósságok elengedésétől. Oroszországra ellenségként tekintettek, nem akarták segíteni a gazdasági megerősödését.

A kapitalizmus természetére vonatkozó kérdésre a professzor Adam Smith láthatatlan kezét említve mutatta be, hogy a piac képes a termelékenységet és az innovációt hosszú távon javítani. Arra is rávilágított, hogy a piac önmaga működésének feltételeit magától nem teremti meg. A megtermelt javak eloszlására vonatkozólag semmi garancia nincsen az egyenlőtlenségek kialakulásának kiküszöbölésére. Ezért van szükség a megfelelő működést garantáló feltételek biztosítására mind nemzeti, mind globális szinten.

A háború kitörésében is nagy szerepet játszott az ilyen garanciák hiánya, hangsúlyozta a professzor. Az Egyesült Államok a geopolitikai dominanciára fókuszáló gondolkozása miatt tudatosan elutasította Oroszország biztonsági igényeit. Putyin kezdte ezt a brutális háborút, de az amerikai politika a lehetséges következmények ismeretében, tudatosan feszítette a húrt. Ahogy a háború kitörésében közös a felelősség, úgy a lezárása is közös feladat. Rengeteg emberéletbe, pusztításba, világszinten több trillió dollárba kerülhet, hogy belássuk, a harctéren egyik fél sem nyerhet. Mindenkinek jobb lenne a tavaly márciusban már majdnem megszületett békemegállapodást megkötni.

Sachs professzor elmondta, hogy nem tartja illúziónak, hogy a globális problémák megoldhatóak. A globális felmelegedés, a sok ország sorsát meghatározó szegénység, a háború sokkal többe kerül, mint amennyiért el lehetne hárítani ezeket a katasztrófákat. Nem az a nagy feladat, hogy ezt belássuk. Az az igazi kihívás, hogy megbízzunk egymásban, hogy elhiggyük a közgazdaságtan egyik alapállását: az együttműködés pozitív összegű, ebben mindenki jobban jár, mint a dominanciaharcok zéró összegű játszmáiban. Az EU és az USA a világ népességének tizedét adja. Érdemes lenne elfogadnunk, hogy a másik kilencven százalék prosperitása nekünk is nagyobb jólétet teremt.