Amit napjaink Tocqueville-je látna – ilyen volt az MCC-Harvard Student Summit

A tanulmányút első napján a diákok az angolszász jogrendszer gyakorlati oldalának rejtelmeibe nyerhettek betekintést. A bostoni szövetségi körzeti bíróság impozáns épületében Richard Stearns szövetségi bíró tartott előadást, amelyben vázolta az esküdtszékek működését, valamint az eljárási garanciák jelentőségét vázolta fel. A hallgatók ezt követően esküdtszéki tárgyaláson és különféle – polgári jogi és büntetőjogi – meghallgatásokon, vettek részt, illetve az esküdtek kiválasztásának folyamatát figyelhették meg, amelyet követően Stearns bíróval kötetlenül beszélgettek az egyes angolszász és amerikai jogintézmények hátteréről, fejlődéséről és gyakorlatáról, a kontinentális jogrendszerhez képesti különbözőségekről.  Délután a diákok a Harvard Egyetem mellett működő Abigail Adams Institute vendégei voltak, amelynek során az intézet vezetőjével és munkatársaival az amerikai egyetemekről, az akadémiai szabadság kihívásairól, illetve geopolitikai kérdésekről beszélgettek.

A keddi napot a diákok a Harvard Law School kampuszán, Stephen Sachs professzornál kezdték, aki az amerikai alkotmányértelmezés különféle irányzataiba, történeti fejlődésébe, valamint a gyakorlatban megmutatkozó következményeibe nyújtott betekintést. Ezt követően tovább folytatva a napot a Harvardon egyedülálló lehetőségük adódott találkozni a legendás Mary Ann Glendon professzor asszonnyal, aki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról és az emberi jogokat napjainkban övező kihívásokról osztotta meg gondolatait. A professzor asszony vázolta a dokumentum megalkotásához vezető utat, majd közös eszmecserébe vonta be a hallgatókat, az emberi jogok aktuális helyzetéről, kitekintve a jövő lehetséges forgatókönyveire is. A nap zárásaként a hallgatók az Abigail Adams Institute-ban közös diákprogramon vettek részt.

A szerdai napot a csapat a Boston College impozáns kampuszán töltötte. Elsőként lehetőségük nyílt arra, hogy meghallgassák Ken Kersch professzor kifejezetten az MCC-s diákoknak tartott érdekfeszítő előadását, amely a Függetlenségi Nyilatkozat amerikai történelemben és a konzervativizmus történetében játszott szerepét tárgyalta. Ezt követően az egyetem jogi karán Sándor Lénárd, a Nemzetközi Jogi Műhely vezetője adott elő az amerikai diákoknak az európai integráció fejlődésének fordulópontjairól és az integrációt jelenleg övező elképzelésekről és vitákról. A nap végén a diákok egy közös vacsora mellett beszélgettek a jelenlegi geopolitikai kihívásokról az American Affairs magazin alapítójával, Julius Krein-el.

Boston után a diákok New York felé vették útjukat, ahol elsőként Elizabeth Wolstein amerikai ügyvéddel találkoztak. A kötetlen beszélgetés során Elizabeth Wolstein a megerősítő intézkedésekkel kapcsolatos amerikai alkotmányjogi dilemmát, különösen pedig a Harvard Egyetemet érintő legfelős bírósági döntés hátterét és érvrendszerét tárta fel. Ha New York és nemzetközi jog, akkor Egyesült Nemzetek Szervezete: a diákok meglátták az ENSZ épületét és az ENSZ főszerveit, amelynek történetét, hatsöreit, döntéshozatali mechanizmusát és működését érintő reformtörekvéseket Sándor Lénárd magyarázta el a diákoknak.

A diákok részt vettek Telos-Paul Piccone Institute tudományos konferenciáján, amelynek fókuszában a demokrácia kérdése és jelenlegi kihívásai álltak, és ennek keretében szó esett a liberális demokráciák hanyatlásáról és a népszuverenitás szerepéről. A konferencia igazi seregszemle volt, az előadók között szerepelt többek között Kiron Skinner, Sohrab Ahmari, Russel Berman vagy David Pan. Sándor Lénárd az európai demokráciáról tartott előadást, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a politikai együttműködés célját kitűző európai integráció demokratikus legitimitásának kérdése valódi kihívás. Európa jellegadó karakterét azonban továbbra is a nemzetek és régiók közötti törésvonalak, sajátos történelmi tapasztalatok és az ebből fakadó nézőpontok sokfélesége adja. A transznacionális felfogások nem képesek a viták demokratikus megjelenítésére, s az európai demokrácia jövője nemzeti demokráciák demokráciájaként képzelhető el.

Az akadémiai programokkal, szakmai beszélgetésekkel, bírósági és nemzetközi szervezetek látogatásával teljes hetet New York felfedezése követte méghozzá a Staten Island komptól az Empire State Building-en át a Central Parkig, múzeumoktól a gospel zenéig.

Világhírű egyetemek, legendás professzorok és nagynevű szövetségi bírók, közös diákprogramok és egyedülálló konferencia és még annál is több kaland az Egyesült Államok keleti partján: ilyen volt az MCC-Harvard Student Summit 2024-ben, ami nemcsak gazdagította, de csapattá is formálta az MCC diákjait.