Olvasási idő: 8 perc
Indokolt a munkásőrség egykori épületeinek funkció- és építészeti szemléletváltása – véli a Mathias Corvinus Collegium központi épületének megtervezésére kiírt pályázat bírálóbizottságának társelnöke. Kálmán Ernő Ybl-díjas építész szerint a önkényuralmi szimbólumok után végre a tudás jelképével gazdagodhat a Gellért-hegy. Gyüre József interjúja.
Január elején az MCC nyílt közbeszerzési pályázati felhívást tett közzé a központi épületének megtervezésére. Hogy lett a pályázatokat elbíráló bizottság társelnöke?
Hagyományőrző polgárok összefogásának köszönhetően kollégáimmal már évtizedek óta dolgozunk a Klebelsberg-kastély megmentésén, az épületegyüttes építészeti tervezésén, működtetésén. Hozzáállásunkból, munkánkból egyértelműen látszik a kultúra iránti elkötelezettségünk és értékrendünk. Korábban, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökeként, illetve a Nemzetközi Építész Szövetség elnökségi tagjaként rengeteg hazai és külföldi tervpályázatnak voltam a zsűritagja. A megbízóim szerint kellő tapasztalattal és háttértudással rendelkezem ahhoz, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kulturális beruházást Budapest kiemelt pontján miként kell kezelni, hogyan lehet véghez vinni.
Miért van szükség új épületekre? A jelenlegiek némi átalakítás után vajon nem tudnák betölteni azt a funkciót, amire most új pályázatot írt ki az MCC?
Ezt a kérdést máshonnan közelíteném meg. Az építészeknek egy épület esetén a funkcióból, a szervezetből és a formából kell kiindulniuk. A Balassi Intézet kockatömbje egy félkatonai, önkényuralmi épület, befelé forduló, erődítményszerű építmény. Zártságával, lőrésszerű ablakaival távol tartja az érdeklődőket s igyekszik kizárni a külvilágot. Egy ilyen belső térben megváltozik az emberek viselkedése, és kapcsolattartásuk formája is. A lapos tetős, jelenleg kollégiumként funkcionáló épület lényegesen gyengébb minőségű anyagokból készült és építészetileg is elüt a Pázmándi Margit által tervezett, nagyon feszes, a kor szimbólumrendszerét teljesen lekövető építészeti megfogalmazástól. Ráadásul ez a kollégiumi épület szerkezetileg is elavult.
Egy hívogató, a tudásra vágyó fiatalok számára vonzó, a közösséget integráló épületnek kell létrejönnie. Mivel a jelenlegiek nem ilyenek, ezért indokolt a meglévő épületek funkció- és építészeti szemléletváltása.
Nem tart attól, hogy sokan sajnálni fogják a lebontásra kerülő munkásőrségi épületeket, s esetleg szakmai hadjáratot indítanak majd a megmentésük érdekében?
A Budai Vár esetében is láttunk már ilyen hecckampányt. S bár mindegyik oldal szinte vég nélkül tudja sorolni az álláspontját alátámasztó szakmai indokokat, be kell látni, hogy a fennmaradás melletti érvek ebben az esetben megalapozatlanok. A Svábhegy felől ez az óriási kockatömb nagyon kirí a térből. A Gellérthegy városrészt és a Citadellát – ami az osztrák önkényuralom máig fájdalmas jelképe – ideje lenne egyszer és mindenkorra rendbe tenni. A Gellért-hegy nyugati lába a korábbi megközelíthetetlensége után most nagyon frekventált hely lett. Ha végigjárjuk a hegy déli oldalával együtt, akkor láthatjuk, hogy a kicsit lazább, kertvárosias környezetben több fontos oktatási intézmény is található a Kertészeti Egyetemtől a Szent Margit és a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumon, valamint az Eötvös Kollégiumon át egészen a Műegyetemig. A Ménesi úton pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működik. A hely adja magát, hogy a hatalom építészeti megfogalmazása helyett a tudás jelképe legyen.
Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeknek meg kell felelniük a pályaműveknek?
A fennállásának idén negyedszázados évfordulóját ünneplő Mathias Corvinus Collegium a közbeszerzési felhívásában meglehetősen részletesen meghatározta, hogy mit vár el az új központi épülettől. Az MCC a klebelsbergi Collegium Hungaricumok egyfajta továbbvitele, folytatása budapesti központtal, tízezer diákkal. Tehát az új épületnek egy egyetemi kampuszhoz hasonlónak kell lennie: életformát és tudásszemléletet kell tükröznie, de nemcsak a felsőoktatásban tanulók számára. A pályázó építészek feladata, hogy ezt az elvárást lefordítsák az építészet nyelvére és jelrendszerére, s megtalálják azt a térformát, amely ennek a lehető legjobban megfelel.
Az ökológiai szempontok érvényesítését mennyire veszi majd figyelembe a bírálóbizottság?
Ez megkerülhetetlen kérdés és alapvető elvárás – már csak az épületekre érvényes jogszabályok miatt is.
Egy épület klimatikus hatását leginkább az építészet eszközeivel lehet kezelni – tehát nem feltétlenül mindig a gépészet adja a legjobb megoldást.
Egy ilyen pályázat milyen lehetőséget jelent a szakma számára?
Kimondottan örülök annak, hogy ez a pályázat a tervező kiválasztására is alkalmas – még ha ez nem is lesz könnyű feladat. Nagyon jó építészeti megközelítésekre és frappáns megoldásokra számítunk, hiszen az épület frekventált helyen valósulhat meg, egy kisebb tér, csomópont kialakításával. A beavatkozás volumene jelentős, építészetileg a Citadelláéval érhet fel. Ez egy olyan hatalmas léptékű beruházás egy olyan fontos helyszínen, amely méltó kihívást jelent egy építésznek vagy építészirodának. Maradandó nyomot hagy maga után, aki eltalálja a legideálisabb megoldást – arról nem is beszélve, hogy épülete meghatározó jelentőséggel bír majd a következő évtizedekben a magyar ifjúság számára.
A kollégium átépítése kapcsán Sulyok Miklós művészettörténésszel és Jáger-Lőrincz Orsolyával, korábbi diákunkkal, építésszel is beszélgettünk.
Dr. Kálmán Ernő
Többek között Pro Architectura- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök. Építészdinasztiából származik, családi öröksége az értékek tisztelete, a folyamatosság megőrzése. Szakmai múltját és hitvallását is ez jellemzi, ami munkáin (idősek otthona, templomok, közösségi épületek stb.) is megmutatkozik. Elkötelezettsége összekapcsolódik közéleti elhivatottságával is (hazai, illetve külföldi szervezetek vezetőségében). Mint mondja: rálátása, szakmai tapasztalata, a V4 országok- közép-európai közös értékrendje meghatározó a számára, amit „a Klebelsberg Emlékház és Vendégház építészeti tervezése tovább mélyített”. Kálmán Ernő szakmai pályafutása 1982-ben, a Középület-tervező Vállalatnál indult, a rendszerváltás után, 1992-ben lett a Reálterv Építésziroda Kft. tulajdonos-vezetője. 2018-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium építészeti tanácsadója. 1994 óta folytat oktatási tevékenységet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendszeresen meghívott oktatója. Nevéhez számtalan szakmai-közéleti szerepvállalás, illetve műemléki terv köthető.
Kép: epiteszforum.hu
