Olvasási idő: 3 perc

Amíg eljutott a tízezer bitcoinos pizza eredetéhez Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a szolnoki képzési központban tartott előadáson, addig jó pár kérdést feltett a közönségnek, hogy felmérje az előzetes tudásukat a kriptopénzekről. Ki tartja fizetőeszköznek, ki szeretné ebben kapni a fizetését, környezetbarátnak tekinthetjük-e. A válaszadásokból kiderült, hogy volt, aki abszolút laikus volt a témában, de volt, aki komoly ismeretekkel érkezett a szerda esti eseményre.

A bitcoin pénz funkciója erősen ambivalens, hiszen kevés fizetőeszköz van, amivel ennyi országban lehet fizetni, feltéve, ha nincs betiltva, mint például Kínában. Ugyanakkor az utalási költsége nem olcsó és hosszadalmas, hiszen meg kell várni, hogy a blokkláncban valaki jóváhagyja az utalást. Azonban korántsem biztos, hogy nem tűnik el a pénzünk a rendszerben. Az értékmérő funkciót sem tudja ellátni a bitcoin, hiszen annyira gyorsan változik, hogy nem lehet követni, így reálisan beárazni vele egy terméket. Jelenleg 16.000 féle kriptopénz van forgalomban, de a 2009-es elindulása óta minden 5. becsődölt vagy kevesebbet ér. Mégis hogyan lehet vele fizetni? Mondjuk úgy, ahogy tette azt egy magyar származású amerikai programozó 2010-ben, aki egy fórumon 10.000 bitcoint ajánlott fel annak, aki megrendel neki a megadott feltételekkel 2 óriás pizzát. Szeretik a kriptopénzeket virtuális aranynak nevezni, tekinthetjük-e annak? Az aranyhoz gyerekkorunk óta kedves emlékek kötnek, hiszen minden mesében ez adja az értéket, a bőséget. Igazából ez a szó nem szerepel a szinonima szótárban a gazdagság hasonlataként, a köznyelv képezte ezt. A jelenlévőket olyan kérdések foglalkoztatták a témával kapcsolatban, hogy mennyibe kerül egy bitcoin előállítása, ami egyben összefügg a környezetvédelemmel is. Attól függ, hogy milyen bányászeszközt használnak, de elmondható, hogy a vízerőműbe épített bányászat a legnépszerűbb, ami viszont emeli a víz hőmérsékletét. Ugyanígy felmerült, hogy mennyire sérülnek az állampolgárok jogai. A netes vásárlások miatt szociálisan profilozhatóvá válunk, amit nyíltan vagy sem, de most is használnak cégek. Szintén kérdés volt, hogy a digitális jövőben a kripto vagy más jegybankrendszernek lesz-e létjogosultsága. Az előadó elmondta, hogy a bitcoin véges, hiszen 21 millió programkódja van, és bár 4 programozó mindig van mögötte, sosem tudhatjuk, hogy kik ők. Mindenesetre a rendszer mellett szól, hogy van olyan honlap, ami számontartja azokat a bányászokat, akik becsődöltettek már kripotovalutát vagy illegális tevékenységet végeztek.