Olvasási idő: 4 perc

A székesfehérvári MCC-ben 2022. február 15-én, kedden „Fegyver a kézben? A fehérorosz migrációs válság” címmel szakértői előadáson vehettek részt az érdeklődők. A témáról Janik Szabolcs politológus, közgazdász, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást.

Janik Szabolcs bevezetőjében arról beszélt, hogy a Migrációkutató Intézet 2015 őszén jött létre azzal a céllal, hogy az európai migrációs folyamatok elemzését, kutatását végezze.  Az Intézet munkatársai gyakran ellátogatnak Afrikába, Közel-Keletre, Balkánra, hogy első kézből szerezzenek információt terepkutatásaik során. Sajtómegjelenéseik gyakoriak, saját anyagaikkal is jelen vannak a médiában, mindenki számára közérthetően, értelmezhetően szeretnék átadni az információt.

A migráció az emberiséggel egyidős jelenség, melynek hátterében különböző okok állhatnak: munkalehetőség, családegyesítés vagy természeti katasztrófák okozta nehézségek is. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a migráció direkt politikai célokra is használható és fontos következményekkel jár.

A World Migration Report 2022 szerint 2020-ban 281 millió nemzetközi migráns volt a Földön, szemben a 2000-ben regisztrált 173 millióval. Ez óriási növekedés. A főbb kibocsátó országok jelenleg India, Mexikó és Oroszország, a befogadó országok pedig USA, Németország és Szaúd-Arábia. Az Európai illegális migrációs helyzetre jellemző, hogy a migránsok dokumentumok nélkül, a nemzetközi szabályok be nem tartásával érkeznek. A tavalyi évben mintegy 200.000 határátlépést regisztráltak.

A rendezvényen az alábbi kérdésekre kaptunk választ:

• Mi történt pontosan az EU keleti határán?

• Miért gerjesztett mesterséges migrációs válságot Lukasenka?

• Mit léptek a baltiak és a lengyelek?

• Hogyan reagált az Európai Unió?

• Miben különbözik a mostani válság a 2015-ös, magyar déli határon kialakult helyzettől?

• Mit jelent a hibrid hadviselés?

A fehérorosz migrációs válság részletes elemzése során szó esett Lukasenka 2020 augusztusi elnökválasztásáról és annak következményeiről, a 2021. májusi repülőgép incidens részleteiről és arról, hogyan gerjesztett mesterségesen migrációs nyomást Lukasenka saját elnökként való elismertetése és az Európai Unió Fehéroroszország elleni szankcióinak visszavonása céljából.

Az előadáson külön kiemelve elemezte az előadó a litván-fehérorosz határon és a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzetet.

Az előadás végén a 2015. évi magyar migrációs válságot összehasonlítva a 2021-es belorusz migrációs válsággal kiderült, hogy 2015-ös történések hosszú távra meghatározták a politikai eseményeket, míg a 2021-ben történtekről még nem tudhatjuk, hosszabb távon milyen következményekkel járnak. Magyarország akkori, 2015-ös megítélése más volt az Európai Unió szintjén, mint a 2021-es válság résztvevőinek. A határokon kialakult helyzetről, a felmerülő költségekről most lehet egyeztetni az Unióval, 2015-ben nem lehetett, ez pedig mindenképp pozitívum és előrelépést jelent.

Összességében elmondható, hogy az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök által alkalmazott hibrid hadviselési módszer komoly kihívás elé állította nemcsak a közvetlenül érintett országokat, de az Európai Uniót is. A migráció mint fegyver bevezetése gyakoribb, mint hinnénk. Ma már a háborúkat nem kizárólag és nem elsősorban fegyverrel vívják, a hibrid hadviselés célja a különböző titkos és nyílt taktikák alkalmazása katonai és nem katonai eszközökkel, kényszerítés és felforgatás céljából.

Az előadás végén alkalom nyílt kötetlenebb beszélgetésre, kérdésfeltevésekre is.