Olvasási idő: 8 perc

Nagy sikert aratott a Mathias Corvinus Collegium keretei között szervezett egész napos „Walking the Silk Road” nemzetközi konferencia. A konferencia során kilenc különböző országból összesen húsz előadó osztotta meg meglátásait és tapasztalatait az Európai Unió és Kína közötti gazdasági és jogi kapcsolatok jövőjéről. A konferencia vezérszónoka a National University of Singapore világhírű nemzetközi jogászprofesszora, Muthucumaraswamy Sornarajah volt.

A konferencia plenáris ülését Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, az MCC tehetséggondozási feladatainak egyik legfontosabb célja, hogy a világ fontos kérdéseinek, lehetőségeinek és kihívásainak felfedezésére és megértésére ösztönözze a magyar fiatalokat. Az „Új Selyemút” kétségkívül ilyen fontos kérdésnek számít, egyfajta virtuális autópálya Kelet és Nyugat között, ami számos előnyt és lehetőséget kínál. Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője felszólalásában arra mutatott rá, hogy a „Selyemút” civilizációs örökségünk része, amely idejekorán elvetette a globalizáció magjait. Fontos megérteni, hogy hogyan lehet a legjobban hasznosítani a történelmi jelentőségű „Új Selyemút” által kínált lehetőségeket, és hogyan lehet leküzdeni annak nehézségeit és kockázatait.

Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti szoros és gyümölcsöző kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a keleti nyitás politikájának elindításával korán felismerte a Kínai Népköztársaság gazdasági megerősödésének jelentőségét, és az elsők között csatlakozott az „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezéshez. A Kínai Népköztársaság Nagykövetségének első titkára, Zhou Yi kiemelte, hogy „Egy Övezet Egy Út” az egész nemzetközi közösség számára jelentős, mivel befektetéseket, digitalizációt és zöld átmenetet ösztönöz. Kiemelte továbbá a kínai vállalatok nagyarányú beruházásait Magyarországon és a régióban.

A nemzetközi konferencia első panelbeszélgetése egy szakkérdést, nevezetesen a választottbírósági megállapodás és a fizetésképtelenségi eseten irányadó eljárás kapcsolatát vizsgálta az „Egy Övezet Egy Út” összefüggésében. Reinhard Bork professzor vitaindító felszólalását követően az első panel részletesebben foglalkozott a kérdésekkel. A panel tagjai között szerepelt Varga István professzor, Thierry Lauriol, Katharina Kitzberger, Fabók Zoltán, valamint Lei Niu, a panelbeszélgetés moderátora Reinhard Bork professzor volt. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása meglehetősen szerteágazó hatást gyakorol a folyamatban lévő és a jövőbeli választottbírósági eljárásokra. Egyes joghatóságokban csak állami bíróságok dönthetnek a fizetésképtelen adóssal kapcsolatos perekben, míg más esetekben a hitelezői választmány engedélye szükséges. Emellett vannak olyan államok, amelyekben a választottbírósági eljárás felfüggesztését írják elő ilyen esetekben. A panel tagjai egyetértettek abban, hogy mindennek fényében nem szabad alábecsülni a közvetítés jelentőségét ilyen esetekben.

A konferencia plenáris ülésének vezérszónoka a nemzetközi jog világhírű professzora, Muthucumaraswamy Sornarajah volt, aki az „Új Selyemút” kezdeményezés lehetőségeit és kihívásait világította meg. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a kínai „Egy Út Egy Övezet” kezdeményezés a gazdasági kapcsolatok tekintetében olyan jogi rendszert – ideértve társasági, értékpapír és tranzakciókra vonatkozó jogot is – hozott létre, amely bármely a nyugati világ üzleti jogával összemérhető, és ezzel a térségben egyfajta gazdasági jogállamiságot teremtett. Sornarajah professzor hangsúlyozta: Kína jogos törekvése, hogy a történelmi hagyományainak megfelelően ismét nagy kereskedelmi nemzetté váljon. Az „Egy Út Egy Övezet” kezdeményezés ebbe az irányba tesz lépéseket. Emellett Kína a nemzetközi peres út helyett sokkal inkább hajlandó a beruházásvédelmi viták kompromisszumos rendezésére. Sornarajah professzor ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az „Új Selyemútnak” vannak kockázatai. Ezek között említhetők az állami tulajdonú vállalatok jelenléte, az ebből eredő nemzetbiztonsági kérdések, valamint a szuverén immunitás problémája a bírósági ítéletek végrehajtása során. Az „Új Selyemút” előnyeinek biztosításához ezeket a kockázatokat kezelni kell.

A második panel az „Egy Út Egy Övezet” jogi és gazdasági kereteinek részletes feltárására törekedett, valamint áttekintette az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi és beruházásvédelmi kapcsolatokat. A panel tagjai között szerepelt David Morris, Gecse Mariann, Lédig Zoltán, Szabó Gergely, Moldicz Csaba, míg a panelt Korom Veronika moderálta. A beszélgetés a jelenkori Kína történelmi, gazdasági, politikai és kulturális hátterének, valamint „Egy Út Egy Övezet” stratégiájának áttekintésével indult, majd rátért a nemrégiben elkészült EU-Kína Átfogó Befektetési Megállapodásra, amelynek célja, hogy az uniós beruházóknak kedvezőbb feltételeket és hozzáférést, illetve tisztességesebb versenyfeltételeket biztosítson a kínai piacon. Emellett a panelbeszélgetés során megvitatták az Európai Unióba érkező kínai beruházásokat is, ezek között ismertetve a Magyarországra érkező legjelentősebb befektetéseket. A panel kitért az Európai Unió átvilágítási mechanizmusából fakadó kihívásokra, valamint a Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadó stratégiai előnyökre, valamint a keleti nyitás politikájából fakadó lehetőségekre.

Cui Yang, a Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választottbírósági Bizottság (CIETAC) bécsi Európai Választottbírósági Központjának főtitkárhelyettese beszédében hangsúlyozta a hatékony vitarendezés fontosságát az „Egy Út Egy Övezet” kezdeményezés számára. Emlékeztetett arra, hogy a CIETAC-ot 1956-ban alapították, és azóta független, pártatlan és hatékony választottbírósági intézményként szerzett hírnevet belföldön és külföldön egyaránt. A CIETAC 2018-ban nyitotta meg Bécsben az Európai Választottbírósági Központját, hogy megbízható vitarendezési szolgáltatásokat nyújtson különösen a közép-kelet-európai régióban felmerülő, az „Egy Út Egy Övezet”-tel kapcsolatos viták esetében. 

Az utolsó panelbeszélgetés a kínai felek részvételével folytatott vitarendezés sajátosságait vizsgálta. A panelbeszélgetés résztvevői Kecsmár Marianne, Burai-Kovács János, Robin Oldenstam és Alice Meissner voltak, a panelt Avi Zamir moderálta. A panel a kínai ügyfelek európai bíróságok és választottbíróságok előtti jogvitákban való képviseletének sajátosságaival foglalkozott, továbbá bemutatta a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete, az ICC Nemzetközi Választottbírósága és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Állandó Választottbírósága kezdeményezéseit, amelyek célja, hogy vonzó helyszínt biztosítsanak a kínai feleket érintő nemzetközi kereskedelmi viták rendezéséhez.

A Mathias Corvinus Collegium büszke arra, hogy Budapest adott helyszínt ennek az egyedülálló és időszerű nemzetközi konferenciának, illetve házigazdája és szervezője lehetett azoknak a tanulságos és tartalmas előadásoknak és beszélgetéseknek, amelyek során a tudományos élet világ minden tájáról érkező legnevesebb professzorai és vezető gyakorlati szakemberek oszthatták meg gondolataikat.