Olvasási idő: 2 perc
A magyar társadalomtudomány három meghatározó személyisége adott áttekintést a magyar társadalom elmúlt három évtizedéről az MCC kerekasztal-beszélgetésén. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke, Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke, valamint Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének Igazgatója egyetértett abban, hogy a szabad, piaci alapon működő nyugati világba integrálódás, a nagy válságok és a politikai döntések formálták leginkább hazánk társadalmi viszonyait.
Több mint hetvenen vettek részt a beszélgetésen, amely a 30 év fő trendjeit, fordulópontjait, szerkezeti változásait tekintették át Szepesi Balázs (az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője) moderálásával. A vita rámutatott, hogy nincs egyetértés az egyes időszakok és az egyes társadalmi trendek értékelését meghatározó normatív szempontokról. Abban mindenki egyetértett, hogy az elmúlt három évtizedben a magyar gazdaság és társadalom alapjaiban átalakult. Ezen változások egy része annak az átalakulásnak a következménye, hogy kommunista diktatúrából az európai gazdaságba erősen integrálódó piacalapú demokráciává vált az ország – átalakult a munkaerőpiac, nőttek a jövedelmek, megjelent a vállalkozó réteg. A változások másik része pedig a világ általános trendjeibe illeszkedik – ilyen például a várható átlagéletkor növekedése, a gyermekvállalás időpontjának kitolódása.
A résztvevők szerint Magyarország társadalma és az emberek élete ma teljesen más, mint a rendszerváltást megelőző időszakban: máshogy működik a család, a munka világa, átalakult, hogyan szervezzük az életet, ahogy szórakozunk, milyen értékeket tartunk fontosnak. A rendezvény lezárásaként meghívott vendégeink egyetértettek abban, hogy az időszak sikerét nem attól függően kellene vizsgálni, hogy ki mit várt a rendszerváltástól, hanem hogy a lehetőségekhez képest mi valósult meg – viszont ezt semmilyen eszközzel nem tudjuk megmérni.
A beszélgetés az MCC Közgazdasági Iskolájának „30 év” munkacímű kutatási projektjéhez nyújtott értékes adalékot.
