Olvasási idő: 3 perc

„Bitcoin és kriptopénzek - Mik ezek? A jövő pénzei vagy kiváló befektetési lehetőségek?” címmel tartott előadást Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője 2022. szeptember 14-én (szerdán) a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjában.

A nyári szünet utáni első, teltházas előadáson Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője olyan érdekes témákról beszélt, mint hogy jó befektetés-e a bitcoin, vagy hogy milyen esetekben éri meg fizetni vele.

A bitcoin a mindennapokban használt pénzzel ugyan sok hasonlóságot mutat, de ha mélyebben utánanézünk, felfedezhetjük az eltéréseket is. Az egyik legnagyobb eltérés, hogy a bitcoin bankjegy formájában nem fellelhető, és mennyisége véges: 21 millióban határozták meg, ez a limitált felső korlát.

Értékőrző funkcióját vizsgálva a bitcoin értéke nagyon ingadozó, a legtöbb országban nem is fogadják el, értékmérő funkciójára pedig igaz, hogy mindennek ki tudjuk fejezni az árát bitcoinban.

A közgazdász az előadáson arról is szólt, hogy a jelenlegi helyzet – amikor magas az infláció és ezért a jegybankok folyamatosan emelik a kamatokat – nem teremt jó, támogató környezetet a befektetéseknek, így a bitcoinnak sem. A felvázolt jelenség megfigyelhető volt a korábbi – még a Covid előtti – kamatemelési ciklusban is, amit szintén megérzett a bitcoin árfolyama.

Sebestyén Géza a bitcoint a környezeti fenntarthatósági szempontok szerint is vizsgálta, megállapítva, hogy mindössze kettő darab utalás egy darab vadonatúj iPad „eldobásának” felel meg, a kriptopénzt rengeteg számítógép bányássza, amelyek folyamatosan amortizálódnak. Szólt arról is, hogy több áramot fogyaszt a bitcoin üzemeltetése egy évre vetítve, mint Svájc komplett éves áramfogyasztása minden gyárával, lakásával, a CERN-el, és az összes svájci bankkal együtt.

Sebestyén Géza közgazdász a blockchain technológiát is elmagyarázta a hallgatóságnak.

A blokklánc lényegében egy digitális blokkokból álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy blokkot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy konkrét utalást vizsgálva például a bitcoin esetében ezért itt nem 3 másodpercről beszélünk, hanem ketyegnek a 10 percek, ha végre bekerül az utalás, akkor is érdemes várni még négy-öt blokkot, az pedig már egy óra, így nem érdemes vele például élelmiszerboltban fizetni. További szempont, hogy nem olcsó egy utalás. Elsősorban annak éri meg, aki több millió dollárt vagy legalább százezreket utal át bitcoinban.

Az előadás végén alkalom nyílt kérdésfeltevésekre is, melynek során a bitcoin-nal való adófizetés lehetőségéről, egyéb kriptopénzek tulajdonságairól, az NFT rendszeréről lehetett kötetlenebb hangulatban beszélgetni.