Olvasási idő: 3 perc
A külföldi beruházások fontos szerepet játszanak egy-egy ország gazdaságában, ugyanakkor az államoknak rendkívül körültekintően kellene eljárniuk, amikor beruházásvdéelmi egyezményeket kötnek – mutatott rá Markus Krajewski, a nürnberg-erlangeni Friedrich-Alexander Egyetem neves nemzetközi jogász professzora és Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője a nemzetközi beruházásvédelmi jog változó paradigmáiról tartott előadáson a győri Széchenyi István Egyetemen.
Az MCC Győri Központja egyetemi előadást szervezett a nemzetközi beruházásvédelmi jog változó paradigmáiról a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetemi előadás elején Sándor Lénárd felidézte a rendszerváltoztatás időpontjával egybeeső beruházásvédelmi egyezmények elszaporodását. Rámutatott arra, hogy a közép-európai országok első, nyugati országokkal kötött nemzetközi szerződései nem az emberi jogi vagy a védelmi egyezmények vagy az európai társulási megállapodás, hanem 1980-as évek derekától kezdődően a beruházásvédelmi szerződések voltak. Közép-Európával kapcsolatban a New York Times egyik 1992-es cikke azt emeltek ki, hogy „sehol máshol nem sikerült az amerikaiaknak ilyen döntő befolyást elérni a gazdaság átalakításában.” Markus Krajewski professzor kontextusba helyezte ezt a történelmi fordulópontot, hangsúlyozva, hogy a legtöbb ország nem ismerte fel, hogy ezek a nemzetközi szerződések milyen valós kockázatokat és veszélyeket jelentenek, mivel a nemzetközi jog e területe még csak akkoriban volt kialakulóban. Bár ezek államok közötti megállapodások, ugyanakkor mind eljárási, mind pedig anyagi jogi jogosultságokat biztosítanak olyan magánszereplőknek, többnyire transznacionális vállalatoknak, akik egy másik országban tőkefektetést hajtanak végre. A sajátos vitarendező mechanizmusok tényleges működésének megkezdésével vált egyértelművé, hogy a beruházásvédelmi választottbíróságok széleskörű hatáskörrel rendelkeznek a nemzeti közpolitika alkotás ellenőrzése tekintetében. Ha a választottbírói testület egyezménysértést állapít meg, akkor kártérítést ítél meg a beruházó javára, amely sok esetben dollármilliókban vagy milliárdokban mérhető. Maga a választottbírósági ítélet, vagy csak egy ilyen eljárással való fenyegetés befolyásolhatja a közpolitikát és bizonyos közérdekvédelmi szabályozás elfogadását. Éppen ezért kell az államoknak körültekintőnek lenniük, amikor beruházásvédelmi szerződéseket tárgyalnak és fogadnak el. Az egyetemi előadás az unión belüli beruházásvédelmi szerződések kérdéseit is megvizsgálta, valamint kitért a különböző reformlehetőségekre is.
