Finnország és Svédország tavalyi NATO-csatlakozása sokak számára talán hirtelen lépésnek tűnt, ám valójában ezekben az országokban már jóval a konfliktus előtt vita folyt arról, hogy csatlakozzanak-e a szövetséghez vagy sem. A háború előtt a finn állam el akart kerülni minden összeütközést vagy szakítást Oroszországgal, és úgy érezték, hogy a NATO-val való addigi partnerség elegendő, így az integrációt követelő hangok kisebbségben voltak. 2022. február 24-től azonban Helsinki az úgynevezett NATO-opciót elengedhetetlennek tartotta, mivel a finnek keleti szomszédjukat – amely mellesleg a világ egyik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező országa – elkezdték minden eddiginél kiszámíthatatlanabbnak látni. A finn és a svéd hadsereg önmagában is félelmetes erőt képez, de mit jelent a NATO-val való szorosabb együttműködés a Balti-tenger és a tágabb régió geopolitikai arculatának? Vajon ez a lépés egyszer és mindenkorra mattot ad az orosz hadseregnek északon? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána, nagyra becsült vendégünkkel, Henri Vanhanen biztonságpolitikai szakértővel a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből.
Előadás nyelve: angol
17:00 – 17:45 Moderált beszélgetés
- Henri Vanhanen, tudományos munkatárs, Finn Nemzetközi Ügyek Intézete
- Moderátor: Alkonyi Zalán, nemzetközi kapcsolatok koordinátor, MCC
17:45 – 18:00 Kérdések és válaszok
HENRI VANHANEN kül- és biztonságpolitikai szakember, tapasztalt a kormányzati ügyek, kutatás és thinktank szervezetek területén. Jelenleg a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének tudományos munkatársa, korábban dolgozott a finn parlamentben a Nemzeti Koalíció Pártjában (Kokoomus), a finn külügyi tárcánál, az Európai Parlamentben és az Egyesült Államok Helsinki Nagykövetségén. Szakterülete Finnország, Észak-Európa, az Euroatlanti térség és Oroszország kül-, biztonság- és védelempolitikája.
Regisztráció: ITT
Minden érdeklődőt szerettel várunk!