A melanóma hazai morbiditási és mortalitási helyzete a XXI. Század első két évtizedében

In: Magyar Onkológia (2022)

Szerzők: Parrag Petra, Wéber András, Liszkay Gabriella, Nagy Péter, Kásler Miklós, Polgár Csaba, Kenessey István

A bőr melanómás megbetegedése nem tartozik a legmagasabb incidenciájú és mortalitású rosszindulatú daganatok közé, azonban aggasztó a világszerte tapasztalható, folyamatosan emelkedő tendencia. A Nemzeti Rákregiszter adatbázisa szerint 2001 és 2019 között az új jelentett esetszám mintegy duplájára nőtt, mely megfelel a nemzetközi trendeknek. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatbázisa alapján a jelzett időszakban a mortalitás nem változott számottevően, holott a nemzetközi adatok itt is emelkedést mutatnak. A növekvő incidencia és a stagnáló halálozás eredőjeként a melanómás betegek túlélése évről évre javult, ami megnyilvánult a mortalitás-incidencia hányados csökkenésében, illetve a kedvezőbb utánkövetési adatokban. A melanómás betegek javuló túléléséhez a szekunder prevenció erősödése, valamint az újonnan bevezetett daganatellenes terápiák jobb hatékonysága is hozzájárulhatott.

A tüdőrákhoz kötődő kódolási gyakorlat buktatói a Nemzeti Rákregiszter felmérése alapján

In: Magyar Onkológia (2024)

Szerzők: Parrag Petra, Dobozi Mária, Szatmári István, Wéber András, Nagy Péter, Polgár Csaba, Kenessey István

Az epidemiológiai felmérések megbízhatóságát alapvetően meghatározza a bemeneti adatok minősége, emiatt a pontosabb felméréshez szükséges a Nemzeti Rákregiszter részére jelentett esetek ellenőrzése. Munkánk célja a tüdőrákos diagnózissal jelentett esetek megbízhatóságának vizsgálata, a hibás jelentések mintázatának feltárása volt, a rákregiszternek 2018-ban lejelentett 11 750 tüdőrákos esetet validálva a jelentő kórházak bevonásával, elemezve a jelentések nemi és életkori sajátosságait, illetve a jelentő intézmények jellemzőit. A tüdőrákosnak jelentett esetek 81,3 százaléka igazolódott, a téves jelentések 40,4 százalékában semmilyen malignitás nem volt jelen. A fals esetek között felülreprezentáltak a nők és az idősebb korosztály. A legmagasabb törölt esetszám Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére jutott. Minden 5. tüdőrákkal jelentett betegnél a használt kód helytelen, ezért a kódolási hatékonyságon javítani szükséges. A leg- gyakoribb hibák: rosszindulatú/jóindulatú, daganatos/nem daganatos állapotok, illetve primer/metasztázis tévesztés. A megbízhatóságot nem befolyásolta az egyes intézmények ellátási hierarchiában betöltött szerepe. A daganatellenes küzdelem előfeltétele a megbízható epidemiológiai adatok rendelkezésre állása, amelyhez széles körű szakmai összefogás szükséges.