Szankciós politikák: mikor működnek és mikor nem? A Szovjetunió ás Oroszország ellen bevezetett szankciók, "Úton a magyar uniós elnökség felé"

Máthé Réka, Szerkesztő: Navracsics Tibor és Tárnok Balázs (2023), 
Megjelenés alatt:  Ludovika Kiadó    

A gazdasági szankciók célja, hogy reagáljanak a nemzetközi jog megsértésére, vagy a nemzetközi rendszer által elfogadott valamilyen szabályoktól való eltérésre. A közösségi választás elméletei szerint az egyes országok érdekcsoportjai befolyásolják a politikai döntéshozatalt, hogy így a politikai folyamatokból maguk számára politikai vagy gazdasági hasznot húzzanak. Az elméletek szerint, a politikai döntéshozókra összpontosító célzott szankciók (smart sanctions) növelnék a politikai döntéshozók költségeit, és csökkentenék az általános embargók által okozott károkat, amelyeket a lakosság kellene elszenvedjen. A célzott szankciók azonban nem mindig érik el a várt politikai eredményeket, ami felveti a célzott szankciók kialakításának és eredményességének kérdését. E tanulmány célja, megvizsgálja azokat a tényezőket, amelyek eredményesebbé teszik a célzott szankciókat. A tanulmány a Globális Szankciós Adatbázis (GSDB) adatait elemzi és különös figyelmet fordít azokra a szankciókra, amelyeket és nemzetközi közösség tagjai, így többet között az Európai Unió vetettek ki a Szovjet Unió, illetve Oroszország ellen. A szakirodalomból és a történelmi példákból levonható következtetések arra utalnak, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók legjobb esetben is csak lassították annak cselekedeteit. Ezt leginkább befolyásoló tényezők az kormányzatot átvenni kész ellenzék hiánya, a gazdasági veszteség viszonylagos értéke a vélt vagy valós politikai értékekkel szemben, valamint a harmadik felek gazdasági és politikai érdekei.

Co-creation of value through succesful diversity management among unusul partners in atypical situation: konferencia előadás,

Jenei Ágnes, Máthé Réka, Reddy Maliga, Pillay Strinivasan (2022),
Annual EGPA Conference, Lisszabon, Portugália

Ez a cikk egy atipikus szervezetközi együttműködést elemez, amelynek célja a menekültek alapvető szükségleteinek biztosítása öt magyarországi "segítőponton". Az átmenteni gondozási központokat Magyarországon, az ukrán határ közelében állították fel az ukrán határ közelében kialakult veszélyhelyzet miatt. Célunk, hogy feltárjuk az öt központban zajló szervezetekközi együttműködések lehetőségeit és akadályait, különös tekinetettel a vezetői megközelítésekre. Mivel az egyes segítőpontokon együttműködő három fő szereplő (kormányhivatal, önkormányzat, civil szervezetek) általában nagyon ritkán dolgoznak együtt, különös figyelmet fordítottunk a vezetők kihívására, amelyet a kognitív sokszínűség kezelésére során kellett gyakoroljanak a vészhelyzet-/katasztrófavédelem részeként.

Társadalmi mozgalmak a visegrádi országokban: konfliktus vagy együttműködés?: Empirikus elemzés

Máthé Réka (2019),
EURÓPAI TÜKÖR: AZ INTEGRÁCIÓS STRATÉGIAI MUNKACSOPORT KÉTHAVONTA MEGJELENŐ FOLYÓIRATA 22 : 1 pp. 45-66. , 22 p.

Közép- és Kelet-Európa politikai kultúráját figyelembe véve, a globalizációval és az európaizációval járó jelentős társadalmi változásokat leginkább a társadalmi mozgalmak képesek előidézni. Számos kutatás ellenére kérdéses, hogy a V4-ek országaira jellemző mozgalmak inkább a konfliktusos vagy az együttműködéses megoldást választják. A dolgozat célja, hogy az erre utaló általános tendenciákat empirikus adatok segítségével tárja fel. A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: a) Melyek azok a normák, amelyek a jelenlegi V4-ek országaiban fennálló „stabil” társadalmi rendet alkotják? b) Ezzel szemben milyen szereplők szeretnének változást? c) Van-e lényeges eltérés a nemzeti, illetve az uniós cselekvési térben szereplő aktorok és domináns cselekvési módjaik között? A kutatás a European Social Survey, a GDELT (Global Data on Events, Location and Tone), valamint a Transparency Register adatait használja fel.

Civil-Society Organizations’ Capacity Building in the Local Governmental Sector: Is It Working ?: A Case Study

Máthé Réka Zsuzsánna, Hajnal György (2017),
NISPACEE JOURNAL OF PUBLIC ADMINISTRATION AND POLICY 10 : 1 pp. 61-80. , 20 p.

Egy erős civil társadalom társadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött szerepe tudományos figyelem tárgya napjainkban. A szakirodalom az erős civil társadalom számos előnyéről számol be. Ennek ellenére nincsen egy általánosan elfogadott nézet arra vonatkozóan, hogy a civil társadalom fejlesztését segítő erőfeszítések hogyan fejleszthetik az erős civil társadalom kialakulását, különösen a közép- és kelet-európai országokban. Ennek a kvalitatív tanulmánynak az a célja, hogy a civil társadalom fejlesztése, a megerősödött civil társadalom, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés közötti ok-okozati összefüggéseket megértése. Az esettanulmány azt vizsgálja, hogy egy magyar önkormányzat hogyan erősítette meg a közössége önszerveződő képességeit. A folyamatkövetés segítségével a kutatás azonosítja azokat a konkrét tényezőket, amelyek az önkormányzatot erre a rendkívüli lépésre késztették, valamint igyekezett felmérni a civil életre gyakorolt ​​hatásait.

A német nemzeti érdekek összeütközése a lopakodó föderalizmussa

Máthé Réka Zsuzsánna, Szerkesztő: Bagi, Nikoletta Dóra; Pató, Viktória Lilla; Schmidt, Laura; Tóth, Bettina (2022),
EUSTRAT Műhelytanulmányok 2020

A föderalisták vágya elé egy újabb akadály gördült amikor a német szövetségi alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjával túllép a szerződésekben megszabott hatáskörén. A döntésével az Európai Unió Bírósága felé is erős jelzést küldött, ami az európai integrációt körülvevő vitákravilágít rá.