A Katolikus Egyház politika- és államfelfogása a 20. században

A tárgy célja, hogy a társadalomtudományok és a filozófia iránt érdeklődő hallgatókat bevezesse a Katolikus Egyház 20. századi politika- és államelméleti hagyományába és teret biztosítson a különböző megközelítések megvitatására.

Jogbölcseleti merengések

A tárgy célja elmélyedés a Jog és Társadalom Műhely munkájában, bekapcsolódás a kutatásokba, az iskolatagok segítése a műhelyválasztásban, a TDK-, évfolyam-, szak-, műhelydolgozatok közös megvitatása. A junior kutatók és a műhelytagok is részt vesznek a közös munkában, hatékonyan segítik a többieket a jogelméleti elmélyedésben. A résztvevők hozzák a témájuk az órára, a saját szövegeket vagy egyéb kapcsolódó tanulmányokat mindannyian elolvassuk, megvitatjuk, miután az adott hallgató előadással fölvezette az alkalmat. A Műhely munkájába bekapcsolódó vendégoktatókat is elhívjuk az alkalomra.

Mivel tartozunk a császárnak? – Keresztény államelméletek

A kurzus során öt szerzőt középpontba helyezve tárjuk fel az államra vonatkozó keresztény politikai gondolkodás nagy hagyományait. Az ókeresztény kortól napjainkig az adott korszak kiemelkedő szerzőjének jelentős szövegén keresztül vizsgálunk mai is aktuális problémákat.

Politikai teológiák és világi vallások

Az államelmélet minden jellemző fogalma elvilágiasodott teológiai fogalom. A politikai teológia olyan kérdéskörökkel foglalkozik, mint a fölségjog, a népuralom, a parancsuralom, a közgazdaságtan és a környezetvédelem. A világi vallások mind a felvilágosodásból, az Egyház és az állam szétválasztásából, az elvilágiasodásból erednek. Sokáig az volt a fölfogás, hogy az észelv a vallás lassú elhalványulásához és eltűnéséhez vezet. Most azonban úgy tűnik, hogy homo naturaliter religiosus: ha valaki nem tartozik valamely hagyományos szervezett valláshoz (vagy új vallási mozgalomhoz), akkor hajlamos embertanilag megalapozott vallási igényeit és vágyait más álvallások, az úgynevezett szekuláris vallások által kielégíteni.

Ütközéspontok: a jog, a filozófia és a teológia határterületei

A társadalmi igazságosságot háromféleképpen fogja föl a gondolkodástörténet (államelmélet, jogbölcselet, politikai filozófia, társadalomelmélet, társadalombölcselet): mint jólétet, mint szabadságot, és mint erényt. Gyakorlati vitákra fókuszáló tárgy során az igazságosság ezen elméleteit tekintjük át a jog, a filozófia és a teológia szemüvegén keresztül.