A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Okleveles politológus, alap és mesterszakos tanulmányait is a Corvinus Egyetemen végezte. Diplomaszerzését megelőzően régész-technikusként dolgozott az M3-as és M6-os autópályák építéséhez kapcsolódó örökségvédelmi munkálatokban a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként. Egyetemi tanulmányai mellett az üzemanyagiparban, kőolajterméktárolási és kereskedelmi területen szerzett további munkatapasztalatot. Politikatudományi irányban végzett kutatásai a politikai képrombolásokkal, szimbolikával, emlékezetpolitikával és tömegmanipulációval foglalkoznak. Disszertációja az amerikai „Black Lives Matter” mozgalom szoborrombolásait, valamint az eseménysorozat okait és következményeit vizsgálja. A Mathias Corvinus Collegium PhD Programjában az ukrán-orosz fegyveres konfliktushoz köthető háborús jelképpusztítás és szimbolikus térfoglalás témájában folytat kutatást.

Gyuriss Dániel
PhD Kutató
Egyetemi végzettség
Budapesti Corvinus Egyetem - Politikatudomány Alapszak - 2018
Budapesti Corvinus Egyetem - Politikatudomány Mesterszak - 2020
Oktatási tapasztalat
Budapesti Corvinus Egyetem - Politikatudomány Szak - PhD-hallgató - 2020-tól folyamatosan
Kiemelt kutatási projektek
A politikai innovatív szemléletmódjai a posztmodern politikaelméletben - Budapesti Corvinus Egyetem - Kutató - 2020-2021
Ösztöndíjak
Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap - EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 Tehetségből fiatal kutató - 2020-2021
Díjak
Budapesti Corvinus Egyetem - Tudományos Diákköri Konferencia III. hely - 2018
Beszélt nyelvek
Angol - B2
Német - B2
Kutatási témák
Politikai képrombolások az USA-ban, 2020-ban
Az orosz-ukrán háború politikai képrombolásai
Kiemelt publikációk
Politika és mágiaGiordano Bruno hermetikus világképének politikai vonatkozásai
Gyuriss Dániel (2019) - Politikatudomány Online
Dolgozatom célja, hogy Giordano Bruno gondolkodásának világnézeti-politikai aspektusaitmegvilágítsam, különös tekintettel az általa elgondolt államképre és magára a politikusra,mint manipulátorra. A köztudatban máig úgy él Giordano Bruno személye, mint „a tudományhőse”, a fejlődést gátló egyházi autoritás mártírja. Azonban tevékenységét nem a tudomány,hanem a kor jelentős szellemi irányzata, a hermetikus tradíció hatotta át. Céljai nem szcientifikusak, hanem a világot egy spirituális-vallási reform keretei között átformálók, „mágikusak” voltak. Ez utóbbi célok elérését az emberi képzelet és a vágy tömeges és aktív pszichológiai befolyásolása által gondolta el, melynek végrehajtását a vágyfeletti „fantazma-operátor”,azaz társadalmi programmal bíró manipulátor alak végezné el. Bruno ezeknek a céljainak azérvényesülése érdekében konkrét politikai lépéseket is tett. Ezzel magyarázható az, hogy azinkvizíció – félve egy újabb egyházszakadástól – a lehető legsúlyosabb büntetést rótta ki rá.Emiatt is érdekes, hogy örökségét elsősorban nem tudományos, hanem kifejezetten szellemiés politikai orientációjú körök karolták fel. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a De Vinculisin Genere (kötésekről általában) című műben megjelenő manipulátornak és eszköztáránakbemutatására. Az eddigi szakirodalomtól eltérően, nem irodalom és eszmetörténeti, hanempolitikatudományi szempontból elemeztem a témát. Vizsgáltam Bruno manipulációs téziseit és a manipulátor személyét, amelyek így összehasonlíthatóvá váltak a Machiavelli-féle„Fejedelemmel”, értékes kiindulópontot alkotva további kutatások számára.
Káosszal a Logoszért?1Kísérlet a posztmodern jobboldal jelenségének értelmezésére
Gyuriss Dániel (2021) - Politikatudomány Online
A posztmodern a politikatudományban a politikai baloldalhoz köthető módon jelenik meg.A posztmodern az 1960-as évekre válságba került baloldal megújítását próbálta elérni amodernitás kritikájával és a filozófiai alapok, a logosz tagadásával. Azonban a modern meghaladását nem csak a baloldali, hanem markánsan jobboldali gondolkodók is megfogalmazták. Ezért a posztmodernnek létezik jobboldali olvasata is. Ezt Alexander Dugin munkáinkeresztül lehetséges bemutatni. Ő a modernitás és vele együtt a posztmodern meghaladását,mint lehetőséget és annak eszközként való felhasználását fogalmazta meg. Tette ezt azzalaz artikulált céllal, hogy egy új szellemi (és vele együtt politikai és társadalmi) korszak bekövetkezése váljon lehetségessé egy új elit számára. Ez nem a premodernhez való visszatérést vagy a jelenben maradványként fellelhető konzervatív értékek restaurációját, megőrzését jelenti. Ezért tekinthető ez posztmodern aktusnak. Elméletét René Guénonnak ésJulius Evolának a modernitás meghaladásával foglalkozó tézisei alapozták meg. Ezt összefoglaló kategóriaként, a posztmodern jobboldalként lehetséges meghatározni, külsőlegesértelmező definícióként. Ez segíti a posztmodern politikai jelenségének a posztmodernbaloldalra korlátozódó értelmezésének meghaladását, szélesebb kontextusba helyezését.