Olvasási idő: 5 perc
Azoknál a gyerekeknél, akik napi 3 óránál többet töltenek a közösségi média használatával, sokkal gyakoribb a szorongás és a depresszió – hívta fel a szülők figyelmét Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője. A Szülők Akadémiája keretében az okostelefonok használatáról, annak a gyerekek fejlődésére gyakorolt hatásairól és a közösségi média veszélyeiről beszélgettünk a szakemberrel a miskolci MCC-ben.
Használatában korlátozott tárgynak minősülnek a kormány rendelete alapján 2024 szeptemberétől az általános és középiskolákban a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök. A diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe ezeket az eszközöket, de a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk azokat, és csak abban az esetben használhatják - külön engedéllyel –, ha a tanár egy tananyag elsajátításához ezt szükségesnek tartja. Sokan nem tudták, miért is volt olyan fontos bevezetni ezt a korlátozást, de Pöltl Ákos előadása után biztos, hogy sokkal jobban megértettük ennek az okait.
Nemcsak Magyarországon, de Európa más országaiban is hoztak már hasonló intézkedéseket, többek között Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Portugáliában, vagy Olaszországban, ahol már 2007-ben bevezették a közoktatási intézményekben az órákon a telefontilalmat – tudtuk meg a szakembertől.
Felmérések kimutatták, 2010 és 2015 között a gyerekek teljesítménye a kompetencia területén nagy mértékben visszafejlődött. Ez volt az az időszak, amikor az „Y” generációnál elterjedt az okostelefon használata. A kamaszoknál – elsősorban a lányoknál – ebben az időszakban megduplázódott a depressziós, szorongó fiatalok száma. Ez többek között annak köszönhető, hogy a lányoknál az identitás-keresés időszakában sok zavart okoz a különböző közösségi oldalakon megtalálható ideál, amely nem a valóságot mutatja, hanem egy hamis képet állít a fiatal lányok elé. A fiúknál elsősorban az agresszív viselkedési formák jelentek meg a – valamikor katonai gyilkossági szimulátoroknak készült, és a katonák érzéktelenítésére használt – videójátékok hatására.
A termékeiket eladni kívánó nagy techcégek célja, hogy a képernyő elé kössön minél több gyereket, akiknek még sokkal kisebb a védekezési mechanizmusa, mint a felnőtteknek. Ma már a 8 éves korosztály 30%-ának van okostelefonja, és naponta több órát töltenek ennek a használatával – emelte ki Pöltl Ákos. Ez elveszi az időt más olyan fontos tevékenységektől, amelyek az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek, mint például az alvás, a személyes találkozások vagy a fizikai aktivitás. „Mi az alvással állunk versenyben és nyerésre állunk!” – állítja az egyik streaming szolgáltató vezérigazgatója is, ami szintén azt bizonyítja, milyen nagy veszélyben vannak gyerekeink.
Az agy felépítése is sokat változott az elmúlt évtizedekben – mondta a kutató. Nem gyakoroljuk olyan mértékben a kreativitást, mint korábban, ezért csökken a problémamegoldó képességünk. Előtérbe került viszont a dopamin, azaz „örömhormon”. A képernyő, a videójátékok, a pornográfia mind sokkal magasabb dopamintermelést okoz, így könnyen kialakul a függőség.
A szakember ezen problémák megoldására azt tanácsolja, 14 éves korig ne legyen okostelefonja a gyerekeknek, és 16 éves korukig jó lenne őket távol tartani a közösségi médiától is. Emellett üdvözli azt az ötleletet is, hogy az iskolákat telefonmentessé tették, mert, mint mondja, így sokkal több idő juthat a szabad játékra, a társas foglalkozásokra, beszélgetésekre. Szakmai jelentésekből kiderül, semmilyen eredménynövekedést nem okozott az IT-eszközök iskolai használatának bevezetése, viszont elvonja a figyelmet, illetve használatukkal nagy mértékben megnőtt a zaklatások száma is. Nem a technológia a gond az iskolában – az okostábla például egy nagyszerű oktatási eszköz –, hanem az, ha ugyanazon az eszközön van a tanulnivaló és a szórakozás – hangsúlyozta Pöltl Ákos. Mindezek mellett persze nagyon fontos az otthoni példa is. A szülőnek is tudatosan kell kezelnie a telefont, mert ő közvetíti a viselkedési mintát. Társasjáték közben tehát ne nézzük mi sem a telefonunkat, hanem forduljunk teljes figyelemmel a gyermekünk felé!
