Olvasási idő: 6 perc
Egy vitatott és egyre égetőbb témában rendezett teltházas vitát az MCC Brüsszel, az európai fővárosban, amelyen a nők és gyermekek biztonsága, a gender-politika és a nemi önazonosítási politikák uniós finanszírozása került terítékre.
A rendezvény előtt antidemokratikus aktivisták megpróbálták ellehetetleníteni annak megtartását, de kudarcot vallottak. „Ez az eset is rávilágít arra, hogy mennyire szükség van a nyílt vita és szabad beszéd melletti kiállásra Európa-szerte” – hívta fel a figyelmet John O’Brien, az MCC Brüsszel kommunikációs vezetője.
Az Európai Unió a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikáinak a jogi és társadalmi keretekbe való beágyazását tűzte ki célul, ily módon beszivárogva mindenhova. Miközben egy kisebbség jogait korlátlanul kiterjesztik, sok fontos emberi jog (nőket és gyermekeket érintő) sérül és nem kap elegendő figyelmet. Az egyik legfontosabb terület a nemi önazonosítás koncepciója: az az elképzelés, hogy az emberek képesek legyenek meghatározni és kinyilvánítani saját „nemi identitásukat” anélkül, hogy orvosi, jogi vagy külső jóváhagyást igényelnének. Más szóval, hogy a transz személyek képesek legyenek arra, hogy a hivatalos dokumentumokat saját önbevallásuk alapján megváltoztassák. Mindeközben kritikusok egyre nagyobb csoportja ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy ezek az új szabályozások a nők és a gyermekek alapvető védelmét csorbítják.
John O’Brien, az ülés levezető elnöke, a témát felvezetve rávilágított arra, hogy éppen azok az úgynevezett nőszervezetek, akik arra hivatottak, hogy a „nők védelmét” képviseljék, figyelmen kívül hagyják a jogaikkal kapcsolatos legalapvetőbb problémákat. Ezek a csoportok hátat fordítottak a genderkritikus nőknek. Hangsúlyozta, hogy a nők és gyermekek jogainak egyetemes ügynek kell lennie, túllépve a politikai megosztottságon.
Dr. Ashley Frawley, szociológus, az MCC Brüsszel vendégkutatója ismertette a genderideológiai aktivizmus uniós finanszírozásáról szóló új jelentésének eredményeit. Leírta, hogy ezek a politikák a nők, a gyermekek és az LMBTQ+ közösség támogatásának leple alatt végső soron a nemi identitást helyezik előtérbe a biológiai nemmel szemben. Kutatása feltárta, hogy az EU több mint 220 millió eurót különített el olyan civil szervezeteknek, amelyek radikális genderideológiákat népszerűsítenek, befolyásolják a jogszabályokat és támogatják az olyan kutatási projekteket, mint a Beyond Gender, amelyet áltudományosnak nevezett. Frawley figyelmeztetett a szólásszabadságot fenyegető veszélyekre, és hangsúlyozta, hogy az igazi sokszínűséghez tiszteletben kell tartani a különböző nézőpontokat, kultúrákat és a nemzeti szuverenitást.
Stella O’Malley pszichoterapeuta, a Genspect ügyvezető igazgatója elmesélte, hogy 2017-ben találkozott először a "transz gyerekek" fogalmával. Elmagyarázta, hogy a genderideológia miért vonzó azoknak a gyerekeknek, akik másnak érzik magukat, vagy küzdenek a nemi normákkal. O'Malley arra figyelmeztetett, hogy a pubertásblokkolók a gyerekeket fizikailag eltorzítják, megállítva szexuális fejlődésüket, és ennek visszafordítására az élet későbbi szakaszában nincs egyértelmű gyógymód. Kiemelte a "társadalmi átmenet" kockázatait is, amikor a gyerekek más nemi identitást vesznek fel az iskolai környezetben és ez egészségtelen módon torzíthatja az önképüket. A „detranzíciósokkal” végzett munkájából merítve, annak tanulságaira alapozva, arra buzdította a felnőtteket, hogy vállaljanak felelősséget a gyermekek személyiségformálásában.
Faika El-Nagashi, volt osztrák, zöld párti EP-képviselő és emberi jogi aktivista felvázolta a nők jogainak gyors erózióját a nemi önazonosítás széles körű elfogadása miatt. Megjegyezte, hogy a nők terei ma már hozzáférhetőek a férfiak számára, miközben az ezekkel a szabályozásokkal kapcsolatos aggodalmak gyakran a bigottság vádjához vezetnek. Sok női jogi szervezet csendben marad, mert fél, hogy elveszíti a finanszírozását. Arra is figyelmeztetett, hogy a befogadó nyelvezet egyre nehezebbé teszi a nők jogairól szóló vitákat. A gyermekekkel kapcsolatban riasztó precedensként mutatta be Németországot, ahol a nemi identitásválasztás ma már korhatár nélkül lehetséges.
A kérdés-válasz szekció legfontosabb megállapításai:
- Stella O'Malley arról beszélt, hogy az erőszakos pornográfiának való korai kitettség hogyan okozhatja a gyerekek elhatárolódását saját testüktől.
- Frank Füredi, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az identitáspolitika a magánélet gyarmatosítására és a gyerekek szüleiktől való elidegenítésére törekszik. Megjegyezte, hogy a transz-vita mára mélyen beágyazódott a társadalomba, és nem valószínű, hogy hamarosan eltűnik.
- Jacob Reynolds, az MCC Brüsszel szakpolitikai vezetője felvetette, hogy nem lenne-e indokolt a genderideológiát népszerűsítő szervezetek finanszírozásának megszüntetése, tekintettel a szélesebb körű tevékenységükre.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a „nemek közötti egyenlőség” témája körül nyereséges iparág alakult ki, amely a gyógyszeripari vállalatok és az NGO-szervezetek alkalmazottai számára egyaránt előnyös.
Záró gondolatok
Igaz ugyan, hogy a genderpolitikák egyre elterjedtebbek, de ezzel együtt a nőket és gyermekeket sújtó negatív következmények is egyre jobban kiütköznek. O'Malley és El-Nagashi megfigyelte, hogy ahogy a nemekkel kapcsolatos viták – például a női sportban – figyelmet kapnak, a közvélemény szkepticizmusa és tájékozottsága növekszik. Frawley felhívta a figyelmet a globális diskurzus változására, rámutatva, hogy az egykor érinthetetlennek tartott témák most olyan nagy médiumokban jelennek meg, mint a The Guardian és a The Times. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a folyamatos vita kulcsfontosságú az uralkodó narratívák megkérdőjelezéséhez és a jövőbeli politikák alakításához.
Az MCC Brüsszel jelentését a témában az elkövetkező napokban hozzák nyilvánosságra.