Olvasási idő: 3 perc
A második világháború romjaiból újjászülető világ hitet tett az embert megillető elidegeníthetetlen jogok egyetemessége és oszthatatlansága mellett. S bár az emberi jogi kultúra elévülhetetlen érdemeket szerzett többek között a közép-európai népek szabadságának visszaszerzésében, jelenleg az a veszély fenyeget, hogy tekintélyét és erejét különféle érdekcsoportok az ember szolgálata helyett saját partikuláris céljaik elérésére használják – emelte ki Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője a Széchényi István Egyetemen szervezett előadáson, amely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat elfogadásának 75. éves évfordulójára emlékezett.
Az MCC Győri Képzési Központja és a Nemzetközi Jogi Műhelye a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán szervezett előadást. Az MCC tevékenységét és az általa nyújtott képzési és egyéb lehetőségeket Dömötör Mihály, míg az MCC Jogi Iskolájának működését és programjait Sándor Lénárd, a Nemzetközi Jogi Műhely vezetője mutatta be. Sándor Lénárd a szakmai előadása során elsőként azt emelte ki a joghallgatóknak, hogy a jogi tudás azért egyedülálló, mert olyan látásmódot és strukturált gondolkodást ad, amely lehetővé teszi a legbonyolultabb összefüggések megfejtését, és biztosítja a konfliktusokból kivezető út megtalálásának vagy a közéleti küzdelmek megvívásának esélyét. Ez a tudás hatalom és fegyver, ugyanakkor, ha kultúra, hagyomány vagy lélek nélküli, akkor nem eligazodást nyújt, hanem könnyen zátonyra navigál. Mindez különösen fontos a jelenkor gondolkodását meghatározó emberi jogok megértése és értelmezése terén.
Az előadás során Sándor Lénárd arra mutatott rá, hogy a második világháború romjaiból újjáépülő világ fontos pillére a 75 éve elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A különböző civilizációk közötti konszenzust tükröző dokumentum az individualizmus és kollektivizmus szélsőségeit egyaránt visszautasítva az emberi méltóságban gyökerező és a felelősséghez kapcsolt szabadság vízióját teremtette meg. Tekintélye és ereje jelentős szerepet játszott a közép-európai rendszerváltoztatások kivívásában. Ugyanakkor a nemzeti szuverenitás szerepének félreértelmezése, a szubszidiaritás elvének feladása vagy az új jogi igények elszaporodása komoly kihívást intéznek egyetemessége és oszthatatlansága ellen. Szuverenitás nélkül védelmük illuzórikus, míg szubszidiaritás híján könnyen irrelevánssá vagy ideológiai hegemóniatörekvések eszközeivé válhatnak. Tekintélyét és erkölcsi erejét a különféle érdekcsoportok új jogi igények sokaságát megjelenítve egyre gyakrabban saját partikuláris céljaik elérése érdekében használják. Az Egyetemes Nyilatkozat olyan víziót teremtett, amely a szabadság legfőbb záloga, feltéve, hogy „színlelt rajongóinak” támadásai nem hajtják saját uralmuk alá. Az MCC budapesti központjában szeptemberben szerveződő Rescuing Our Inalienable Rights című nemzetközi tudományos konferencia, amelyre a Széchenyi István Egyetem polgárait is szeretettel várják, ezeket a kérdéseket veszi górcső alá – zárta előadását Sándor Lénárd.
