Olvasási idő: 4 perc

Mi a történelmi, geopolitikai és nemzetközi jogi háttere az orosz-ukrán háborúnak? Kik és milyen érdekek mentén vesznek részt benne? Mi a tétje és hogyan lehet kiutat találni a konfliktusból? E kérdések mentén cseréltek eszmét az amerikai Stanford Egyetemről érkezett történész professzorral hazai szakértők.

„A nemzetközi jog és azon túl: Közép-Európa geopolitikai kihívásai” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös szervezésében Norman Naimarkkal, a kaliforniai Stanford Egyetem Közép-Európát kutató történész professzorával, Varga Rékával, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánjával, valamint Mártonffy Balázzsal, az egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetőjével. Az eszmecserét Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője moderálta. Moderátorként a beszélgetés kereteit az orosz-ukrán háború történeti és geopolitikai hátterében, a nemzetközi jog vonatkozó szabályaiban és a konfliktus lehetséges feloldásában jelölte ki, kiemelve, hogy a jelenleg zajló háború nem egy a sok konfliktus között, hanem drámai eltérést a jelenleg ismert világrendtől.

Norman Naimark a történeti előzmények kapcsán arról beszélt, hogy a háború ideológia háttere az orosz gondolkodásban az utóbbi időkben folyamatosan jelen volt, de eredete viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. E szerint az Orosz Birodalom Ukrajna nélkül nem létezhet, így az ukránoknak nincs saját nemzetük, és nem érdemlik meg, hogy Moszkvától függetlenek legyenek. Az amerikai történészprofesszor a beszélgetés során azt is kiemelte, Ukrajna túl nagy és fontos, hogy a NATO figyelmen kívül hagyja sorsát Ismét egy nukleáris háború veszélyében élünk, akárcsak a kubai válság idején és a korábban szinte természetes és gazdag orosz–ukrán kapcsolatok mára teljesen befagytak. Így az is előfordulhat, hogy egy új Vasfüggöny ereszkedik Oroszország és Európa közé.

Varga Réka a beszélgetésen a háború nemzetközi jogi aspektusait elemezte. Elmondta, hogy a nemzetközi jog háborúban és békében egyaránt keretrendszert biztosít a nemzetek közötti kapcsolatokhoz. E szerint Oroszországnak nem volt joga háborút indítani, noha Putyin megpróbálta a nemzetközi joggal keretezni a háborúját. A dékán kiemelte, amíg a világ vezetői hivatkoznak a nemzetközi jogra, voltaképpen elismerik azt, ami mindenképpen jó hír. A háború kapcsán szintén fontos kérdés, hogy mi volt a jogsértésekre a nemzetközi közösség reakciója. Természetesen elítélte, ám e pozícióját gyengíti, hogy e szabályokat korábban már más államok is megsértették. A dékán kiemelte, a gyakorlatban elsősorban az egyes államok döntik el, hogy mit akarnak tenni, majd ezt megpróbálják a nemzetközi jog keretei közé szorítani. A Nyugat politikai akarata pedig most az, hogy nem akar közvetlenül belekeveredni a háborúba.

Mártonffy Balázs a téma kapcsán azt emelte ki, hogy fontos az identitás és a nemzetközi jog, de a valódi kérdés az, hogy a mélyben milyen erők mozgatják a folyamatokat. Oroszország a vesztes oldalon találta magát a hidegháború után, ez pedig – legalábbis Putyin – szerint rossz. Ennél még komolyabb veszteségnek látta volna elengedni Ukrajnát a NATO felé. A kirobbantott háború ugyanakkor komolyan megszegi a játékszabályokat. Az USA most azt szeretné, hogy az ENSZ tagállamai világosan foglaljanak állást a kérdésben. Addig pedig, míg Kína és India nem ítéli el egyértelműen az orosz agressziót, a világrendben interregnum van. Mártonffy szerint létrejöhet ismét egy újfajta hidegháborús környezet, ami ellen csak a globalizáció gazdasági és egyéb előnyei szólnak.

Az amerikai történész végül kiemelte, hogy Közép-Európa pedig – bármi is legyen a háború következménye – máris érintettje a harcoknak, hiszen Lengyelországban ma kétmillió ukrán él, ahogyan Magyarországra is érkeznek a menekültek. Ez a háború olyan szörnyű tragédia, amely miatt nem csak Európa, de az USA polgárai is aggódnak.