A Mathias Corvinus Collegiumban tartott beszélgetésen olyan nyíltsággal tették fel a kérdést, amely máshol kifejezetten szokatlan: megőrizhető-e a tudományos semlegesség egy olyan Európában, ahol a kutatásfinanszírozás egyre erősebben ideológiai elvárásokhoz kötődik? A rendezvény középpontjában Magyarország új kutatási finanszírozási modellje, a Hu-rizon állt – egy kezdeményezés, amely alternatívát kínál a politikailag vezérelt elvárásokkal szemben.
Miért született meg a Hu-rizon?
Nyitóbeszédében Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője ismertette a program hátterét: a Hu-rizon, Magyarország Erasmus+ és Horizon Europe programokból való kizárását követően született meg, és rövid idő alatt bebizonyította, hogy korlátozott költségvetéssel is lehet nemzetközi színvonalú kutatási együttműködéseket építeni.
A program legfontosabb sajátossága, hogy nem kér ideológiai megfelelést – nincsenek kötelező DEI-keretek, előírt gender-szempontok vagy politikai kulcsszavak. A pályázatok megítélése így kizárólag a szakmai érdemeken alapul.
Ideológiai kockázatok a tudományban – a panel fő üzenetei
A beszélgetést Stephen Sholl, az MCC nemzetközi partnerkapcsolatokért felelős vezetője moderálta. A két meghívott szakértő, Dr. Deme Katalin, az MCC brüsszeli senior kutatója és Dévényi Damille, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója több oldalról világította meg a jelenlegi európai finanszírozási rendszer problémáit.
A nyelv mint politikai eszköz
Dr. Deme rámutatott: a kutatási irányok gyakran nem látványos döntésekkel, hanem apró nyelvi eltolódásokkal változnak meg. Ha bizonyos fogalmak kulcsfontosságúvá, mások pedig kerülendővé válnak, az finom, de rendkívül hatékony ideológiai befolyás.
Érdem vagy megfelelés?
A panelisták kritikusan jegyezték meg: a Horizon Europe-ban sokszor azok a projektek kerülnek előnybe, amelyek megfelelnek egy adott ideológiai keretnek – például erőltetett gender-fókuszt integrálnak akkor is, ha nincs relevanciájuk. A rendszer így könnyen megfelelési kényszert teremt, ahol a kulcsszavak és kötelező partnerek legalább olyan fontosak, mint a kutatás valódi minősége.
Akadémiai szabadság nyomás alatt
A beszélgetésből kiderült, hogy a pénzügyi függőség miatt sok intézmény egyszerűen nem teheti meg, hogy nemet mondjon ezekre az új elvárásokra. Akadt példa arra is, hogy egy projekt pusztán azért esett el a támogatástól, mert nem tartalmazott „elég” gender-elemet.
A Hu-rizon első eredményei
Dévényi Damille ismertette az induló év adatait: 112 pályázat érkezett 21 egyetemről, és 30 nyert támogatást. A program 2026-ban nagyobb költségvetéssel, még jobban átlátható pályázati folyamattal és nemzetközi partnerekkel folytatódik. A panelisták egyetértettek: a Hu-rizon hosszú távú sikerének záloga a valós kutatási eredmény, amely képes ellensúlyozni minden ideológiai nyomást.
Lehetőség az Európai szintű változásra?
A beszélgetés zárásaként elhangzott: a tudománynak kell hatnia a politikára, és nem fordítva. A kutatás szabadsága ma újra központi kérdéssé vált, és egyre többen teszik fel a kérdést: Átalakíthatja-e egymagyar kezdeményezés Európa kutatásfinanszírozási logikáját?
A következő uniós költségvetési ciklus (2027–2034) közeledtével e kérdés tétje csak tovább nő.
