Budapest, 2024. szeptember 26-án az MCC Politikatudományi Műhelye nemzetközi konferenciát szervezett a mesterséges intelligencia politikai folyamatokra gyakorolt hatásáról, az AI által manipulált dezinformáció veszélyeiről, valamint a technológiai fejlődés és az emberi értékek közötti feszültségről. A rendezvényen számos a témában jártas neves szakértő és kutató vett részt, akik kiemelték: az AI politikai kontextusban való megjelenése eddig nem ismert kihívások elé állítja a társadalmat, a törvényhozást és a választókat is.
A konferencia első paneljében a hangsúly az AI politikai manipulációra gyakorolt hatásán volt. A panelt megnyitó Lorenzo Bernasconi a Centro Machiavelli kutatója kiemelte, hogy az olasz LEGA párt AI kampányát a római önkormányzat leállította, ezzel rámutatott arra, hogy a politikai döntéshozók jelenleg nincsenek teljességgel tisztában azzal, hogy hogyan kellene kezelni az AI manipulált kampánytartalmakat. Az ezt követő panelbeszélgetésben Walter Rauti a Milánói Bocconi Egyetem kutatója rámutatott, hogy az autokráciák hogyan használhatják ki a mélyhamisításokat a propaganda és a hibrid háborúk terén. Hasonló aggodalmakat fogalmazott me Paweł Sobczyk a Opole Egyetem Jogi és Közigazgatási Karának dékánja, aki az emberi jogok sérülékenységét emelte ki a témában. Számára a hamis hírek gyors terjedése és az álhír-narratívák jelentik a legnagyobb veszélyt, ugyanakkor hangsúlyozta az AI pozitív potenciálját is, például a hamis tartalmak felderítésében. Csepregi Gábor az MCC Vezetőképző Akadémia tanácsadója főként a kanadai gyakorlatra koncentrált, és három fő következtetést vont le: az AI-rendszerek tervezése nem támogatja az erkölcsi nevelést, az MI megváltoztatja, hogyan látjuk az egyént a társadalomban, és végül, de nem utolsósorban, az MI nemcsak adatokat dolgoz fel, hanem döntéseket is hoz. Kiemelte, hogy az emberi megérzés és a felelősségvállalás – ahogyan azt Sztanyiszlav Petrov példája mutatja 1983-ból – pótolhatatlan. Lorenzo Bernasconi hozzáfűzte, hogy az MI-nek nincs erkölcsi karaktere; a technológia gyorsasága mellett az emberi agy adaptációs képességei elmaradnak az AI technológiai fejlődésétől, ami az emberi képességek gyengüléséhez vezethet.
A második panel a stratégiai megtévesztés és az AI politikai kommunikációs aspektusáról szólt. A panelt Roberto Aras a Pontificia Universidad Católica Argentina Társadalomtudományi Kar dékánja indította, aki azzal érvelt, hogy a politikában a megtévesztés már az antikvitásban is jelent volt. Szerinte azonban a modernségben a deepfakek egyszerre alkalmasak karaktergyilkosságra, valamint politikai kommunikációs stratégiaként elterelésre is, amely számos veszélyt jelent a társadalmunkra. A panelbeszélgetésben Alexander Cenusa a svéd Konservative Förbundet elnöke kiemelte, hogy az AI sokkal perszonalizáltabb politikai kampányokhoz vezethet és az egyes választók „gyenge” pontjaira céloznak. Marcin Wielec a varsói Cardinal Wyszyński University dékánhelyettese kiemelte, hogy az AI manipulált álhírek büntetőjogi vonatkozásainak csekély elrettentő hatása van a deepfakeket készítőkre való tekintettel. Mezriczky Marcell a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza kiemelte, hogy a deepfakeknek a negatív hatásokkal szemben azonban lehet pozitív felhasználása is, például olyan nyelvi akadályokat is át tud hidalni, amelyek normál esetben lehetetlennek tűnnének.
A harmadik panelben a kormányzási, valamint médiaaspektusok kerültek előtérbe. A panelt Bartłomiej Oręziak Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem adjunktusa nyitotta meg és a mesterséges intelligencia európai uniós szabályozási gyakorlatára hívta fel a figyelmet. Szerinte a jó törvényhez idő kell, de a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése nem ad időt rá. Ezzel vitába szállba Dukász Magor a Digitális Szuverenitás Központ vezetője kiemelte, hogy az EU szabályozási kísérletei nem elegendők, sőt az arra való túlzott koncentráció Európa versenyképességét negatív módon befolyásolja. A panelben egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az AI már most formálja a demokratikus folyamatokat. Jacob Hagnell a svéd konzervatív Riks csatorna tulajdonosa kiemelte, hogy jelenleg a mesterséges intelligencia kapcsán Kína és az Egyesült Államok tekinthetőek nagy játékosnak, a mesterséges intelligencia képes narratívák támogatására, amelyek valóságtartalma sokszor kétséges, de mivel reflektálatanul maradnak befolyásolják a választói gondolkodást. Marian Oancea a Bukaresti Gazdasági Egyetem adjunktusa kiemelte, hogy a chatboxok egyaránt képesek tájékoztatni és manipulálni. A szabályozás elengedhetetlen, de aggodalomra ad okot, hogy ha nem az államok szabályozzák az AI-t, akkor a nagy techóriások teszik azt a saját érdekeik szerint. A résztvevők hangsúlyozták: a rugalmasság és a kritikus médiafogyasztás képessége kulcsfontosságú a jövőben. Az oktatásnak előtérbe kell helyeznie azt, hogy az emberek képesek legyenek „AI nélkül is funkcionálni”, ne hagyják, hogy a technológia elvegye a véletlen, a spontán és az igazán emberi pillanatokat.
A konferencia legfőbb üzenete egyértelmű: a technológiai fejlődés ellenére az emberi ítélőképesség, a józan ész és az erkölcsi felelősség döntő tényezőnek számítanak a mesterséges intelligencia által manipulált megtévesztés korában.
