„Az iskola feladata, hogy egy olyan batyut rakjon a gyerekek hátára, amivel végig tudnak menni azon az úton, amit most még nem ismerünk” – mondta Madarász Péter gimnáziumigazgató Miskolcon, az MCC TOP 100-as rangsoráról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A Miskolci Tankerületi Központ szakmai helyettesével és a listára felkerült három miskolci gimnázium vezetőjével Wittmann Zsolt, az MCC TOP 100-as rangsorért és középiskolai kapcsolatokért felelős vezetője beszélgetett többek között arról, milyen módszerekkel támogatják a tehetséggondozást az intézményeikben, mire helyezik a hangsúlyt, illetve mik a legnagyobb kihívások ma az oktatásban.
Az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve állította össze azt a listát, amely az ország legjobb gimnáziumait veszi sorra 7 objektív szempont alapján, többek között a gimnáziumi tanulók és iskoláik felsőoktatási felvételi eredményei, a gimnáziumokban az OKTV-döntős tanulók száma, a gimnáziumi tanulók összes közép- és emelt szintű érettségivizsga-eredményének átlaga alapján. Összesen 400 gimnáziumot vizsgáltak, közülük került ki a legjobb 100 intézmény.
Madarász Péter, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója elmondta, büszkék arra, hogy felkerültek a listára, náluk kint van az aulában a falon az a tábla, amely a rangsorban elért helyezésüket mutatja. Ez a helyezés azonban nemcsak dicsőség, de felelősség is, hiszen – ahogy vezetői hitvallásai is mondja – „akinek sok adatott, annak sokat is kell visszaadnia”. A diákoknak tudniuk kell, hogy ez részben az ő eredményük, részben az elődeiké. Ugyanakkor oda kell figyelni a gyerekek másfajta igényeire is, és fontos, hogy ne csak a teljesítménykényszer legyen az előtérben, emellett arra is ügyelnek, hogy mindenkinél a saját képességeihez megfelelő legyen az elvárás.
Dr. Demjén Péterné Rivasz-Tóth Kinga, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgató-helyettese kiemelte, ezt a szakmai rangsort fontosnak tartják ők is, mert átlátható, és egy versenyre is ösztönzi őket. A februári díjátadó gáláról nagyon pozitív gondolatokkal tértek haza a kollégák, az volt az érzésük, hogy jó tanárnak lenni. Intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a nevelésre, a fő cél a teljes ember kinevelése, ehhez elengedhetetlenül fontos a családok bevonása a mindennapi életükbe.
A Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Fazekas Róbert hangsúlyozta, azt sem szabad elfelejteni, hogy milyenek az adott intézmény beiskolázási lehetőségei, a tehetséggondozás mellett mennyire kapcsolódik be a felzárkóztatásba, mert a kettő közötti egyensúly megteremtése nagyon fontos, nem mehet egyik a másik rovására, ezeknek egymást kell erősíteniük. Emiatt szükséges, hogy a következő rangsorolásnál ezeket a szempontokat is figyelembe vegyék a szakemberek.
Dr. Tózsa-Rigóné dr. Nagy Judit, a Miskolci Tankerületi Központ szakmai helyettese elmondta, az oktatás-irányítás szempontjából is jó, ha kapnak egyfajta „látleletet” az intézmények működéséről. Azok a jó iskolák, ahol a nevelőtestület egy alkotó, szakmai, együtt gondolkodó közösség. A fenntartónak pedig az a feladata, hogy segítse az iskolákat abban, hogy meg tudják valósítani az ötleteiket.
Az intézmények vezetői egyhangúlag kiemelték az iskola közösségszervező és -formáló erejét, mert ma erre egyre nagyobb az igény a gyerekek részéről is. Mindhárom iskolában köztudottan jó a közösség, az öregdiákok bázisa adja a gyökeret, amire jól lehet építkezni. A kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást ma az oktatásban, egyöntetűen az információdömpinget, a figyelem fenntartásának nehézségét, illetve a generációs különbségeket emelték ki mindhárman.
Wittmann Zsolt zárásképp elmondta, folyamatos fejlesztéssel és átláthatósággal készülnek kiegészíteni a ranglistát, és a többszempontúság fontos lesz a jövőben, így, aki nem került fel az idei listára, annak is lesz lehetősége, hogy egy versenyeredménnyel vagy más szempontok alapján bekerüljön majd a legjobb 100 közé.
