A fenntartható városok kialakítása ma már nem csupán építészeti vagy környezetvédelmi kérdés, hanem a jövő egyik meghatározó társadalmi kihívása is. Erről beszélgettek az MCC Klímapolitikai Intézetének „Szürke beton helyett zöld megoldás” című kerekasztal-beszélgetésének résztvevői, Fülöpné Dr. Hegedűs Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) ügyvezető titkára, Szőllősi Gábor, az Agrofutura Kft. cégvezetője, valamint Dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mit is jelent valójában a fenntartható város fogalma. Az előadók hangsúlyozták: a fenntartható városfejlesztés jóval túlmutat az épületek energiahatékonyságán vagy a zöldfelületek növelésén. A fenntartható építészet, a tömegközlekedés fejlesztése, a digitalizáció és a társadalmi szempontok egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a városok hosszú távon is élhetőek maradjanak.
Dr. Kovács Erik kiemelte, hogy a fenntartható városok kérdése az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is hangsúlyosan megjelenik a 11. célkitűzés részeként. Hangsúlyozta: a fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem társadalmi kérdés is, amelyben a társadalmi egyenlőség és az élhető városi környezet kialakítása egyaránt meghatározó szerepet játszik.
A városfejlesztés jelenlegi szemléletével kapcsolatban Szőllősi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a városokat ma jellemzően úgy építik meg, hogy a betonközpontú infrastruktúrát utólag próbálják zöldfelületekkel kiegészíteni. Véleménye szerint szerencsésebb lenne, ha a településeket eleve a természetes vegetációhoz igazítva terveznék meg. Külön kiemelte a városi növényzet vízellátásának problémáját is, amely egyre súlyosabb kihívást jelent a nagyvárosokban.
A beszélgetés során hangsúlyosan jelent meg az úgynevezett „szivacsvárosok” koncepciója is, amelynek lényege, hogy a városi környezet képes legyen a csapadék helyben tartására és hasznosítására. A résztvevők szerint ez kulcsszerepet játszhat abban, hogy a természetes vegetáció hosszú távon is fennmaradhasson a városokban.
A fenntartható építészet lehetőségei kapcsán Fülöpné Dr. Hegedűs Éva a barnamezős beruházások és az épületfelújítások jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta: a hosszú távú cél a kibocsátássemleges városok kialakítása lenne, ugyanakkor ettől jelenleg még távol állnak a legtöbb országban. A beszélgetés során az építészképzés szerepe is előkerült: az előadók szerint a fenntarthatósági szemléletnek a jövőben az oktatás természetes részévé kell válnia.
A nemzetközi példák között szó esett Bécsről, ahol egy új városrész fejlesztése már a zöldfelületek köré szerveződik, valamint Ljubljanáról is, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fenntarthatósági átalakuláson ment keresztül. Emellett hazai kezdeményezések is előkerültek: több budapesti kerület mellett Szeged és Pécs is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a zöldfelületek növelésére és a fenntartható vízgazdálkodási megoldásokra.
A beszélgetés végén hangsúlyossá vált, hogy a fenntartható városok kialakításához nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem hosszú távú szabályozási és szemléletbeli változásokra is szükség van. A résztvevők szerint a zöldfelületek növelése, a fenntartható vízgazdálkodás és a levegőminőség javítása egyaránt meghatározó szerepet játszik a jövő városainak kialakításában.
