Elsőként Debrecenben osztotta meg Szíriában szerzett tapasztalatait Sayfo Omar, MCC Migrációkutató Intézetének kutatója, aki nemrég tért haza a közel-keleti országból. "Szíria pengeélen" című előadásában a háború sújtotta ország jelenlegi helyzetéről, a mindennapi életről és a politikai-gazdasági kihívásokról beszélt.
Szíria előtt hosszú út áll a stabilizáció felé- vonható le a következtetés az előadás után. A gazdasági helyzet továbbra is kritikus. Az új vezetés 400%-os fizetésemelést ígért a közalkalmazottaknak, azonban az első hónapokban egyáltalán nem kaptak fizetést. A készpénzhiány szembetűnő: a bankautomatákból reggel 10 órára elfogy a készpénz, a kereskedelem visszaesett, a társadalomnak nincs tartaléka.
A közbiztonság helyzete szintén kihívásokkal teli. A politikai foglyok szabadon engedésével együtt a köztörvényes bűnözőket is szabadon bocsájtották, ami tovább növelte a lakosság bizonytalanságát. Sötétedés után az emberek nem szívesen mennek ki, és még a közvilágítás sincs.
„A HTS-nek 30.000 embere van, mely meglehetősen kevés ahhoz, hogy egy 18 millióra csökkenő szíriai lakosságban fenntartsa a rendet. A HTS átadta a rendfenntartás jogát különböző helyi önkéntes csoportoknak. Azt mondják, hogy a HTS fegyveresei jól viszonyulnak a helyiekhez, nincs korrupció, előzékenyek, különösen a keresztényekkel. Mert ha a keresztények esetén bármi történik, annak a híre messzire fog menni. Keresztények „szerencsések”, hogy a legtöbb pusztítás nem az ő területüket érte, viszont rakétatámadások érték őket. Mivel a felkelés elején keresztények jellemzően kereskedők, vagyonosabb emberek, sokszor emberrablás áldozatává váltak, váltságdíjat kértek értük.” - taglalta Omar.
Számuk lecsökkent Szíriában, nincs hivatalos adat, 1,5 millió volt a számuk a felkelés előtt. Egyházi emberekkel beszélgetett előadónk, akik szerint mára a keresztények száma kb. 400-600 ezerre tehető. Ennek oka, hogy műveltebbek, egyetemi végzettségük volt felső középosztályt képviselték, 2012 óta folyamatosan hagyták el az országot és ebben az egyház is segített számukra.
A keresztények számára aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi rezsim milyen szerepet szán nekik a jövőben. Nem tudni, hogy a hatalom inkább szekuláris vagy vallási alapokra helyezi-e majd az államot. A HTS számára is kihívást jelent a helyzet, ugyanis nincs elég embere ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsa hatalmát.
A menekültkérdés is terítékre került. Szíria a világ legnagyobb menekültkibocsátó országává vált, és az európai országok egyre nehezebben kezelik ezt a helyzetet. Jelenleg Európában 1,2 millió szíriai menekült tartózkodik, és az európai társadalmak láthatóan elfáradtak a válság kezelésében.” Az európai kormányok első lépése az volt, hogy leállították a folyamatban lévő szíriai menedékkérelmek elbírálását, valamint próbálják lezárni a kapukat a további bevándorlók előtt és a gazdaságilag nem túl hasznos szíriaiakat hazaküldeni” - fogalmazott vendégünk.
Az előadás elgondolkodtató képet festett a mai Szíriáról, ahol a bizonytalanság, a gazdasági válság és a társadalmi átalakulások továbbra is mindennapos kihívásokat jelentenek.
