Szeptember elsején elnöki választások voltak Szingapúrban. A zömében csak formális elnök pozícióra 3 jelölt közül lehetett választani. A korábbi miniszterelnök helyettes Tharman Shanmugaratnam a szavazatok 70,4%-val lett megválasztva. A többször diktatúraként is megbélyegzett országban felmerül a kérdés: valóban szabad választások lett megtartva?
Szingapúrban 1965-ös függetlenedése óta kvázi egypártrendszer. A választásokon rendre a PAP (People’s Action Party) dominál (melynek a frissen megválasztott elnök is a tagja volt pár hónappal ezelőtti kilépéséig). Eddig a pontig a választásokon mindig a szavazatok több, mint 60%-át szerezte meg. Ezzel a világon a leghosszabb ideje hatalmon lévő párt a több párttal rendelkező, parlamentáris demokráciák körében (64 éve). Szingapúr a Transparency International 2022-es korrupciós indexe szerint a világon ötödik legkevésbé korrupt ország. Ha korrelációt feltételezünk, a választási eredmények tisztaságával kapcsolatban semmilyen aggály sem jogos. Okot ad az aggodalomra azonban a sajtó szabadságát mérő Press Freedom index. Ebben Szingapúr a 180 mért ország közül a már nem annyira előkelő 129-ik helyre csúszott be. Felmerülhet a kérdés, hogy a szingapúri lakosság masszív dezinformáció és propaganda miatt választja meg újra és újra ugyanannak a pártnak a jelöltjeit?
Szingapúri lakosokkal beszélgetve hamar ráébredünk ennek az ellenkezőjére. A belpolitika korántsem számít társadalmi törésvonalnak, tréfálkozva, nevetgélve kerülnek szóba a választásokkal kapcsolatos hírek. Arra a kérdésre, mely szerint Szingapúr egy diktatúra/autokrácia, szintén nevetés a válasz. Noha tudják, hogy időről-időre megkapják ezt a bélyeget, szinte értetlenül állnak előtte. Állításuk szerint a választások tisztaságához kétség sem férhet. Tisztában vannak vele, hogy ugyanannak a pártnak a megválasztása furán veszi ki magát, de azt mondják, a PAP elnyerte a bizalmukat (hasonló példát láthatunk a bajor tartományi parlamentben is, ott a választások demokratikussága nem kérdőjeleződik meg). Bizonyított az évtizedek során (és még mennyire: pár évtized alatt a harmadik világból az elsőbe röpítették Szingapúrt) és az ellenzék nem tud valós alternatívát nyújtani velük szemben. Figyelemmel követik a jelenlegi korrupciós botrányokat, de ez sem törte meg a pártba vetett bizalmat.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fejlődés évtizedei alatt a PAP jelentősen bebetonozta a helyét a szingapúri politikai életben, nem sok mozgásteret hagyva az ellenzéknek.
Jelenleg társadalmi konszenzussal kormányoznak – kérdés, mi fog történni amikor ez megváltozik? Az ellenzéki koalíció a megélhetési költségek és az (egyébként valóban rendkívül magas) ingatlan árak csökkentését jelölte meg, mint társadalmi problémákat. A társadalom azonban most elégedett helyzetével (Szingapúr a világon az ötödik legnagyobb GDP-vel rendelkezik, egy főre vetítve) és ezt a választásokon rendre ki is mutatják – ez alól a múlt heti sem volt kivétel.
Szentgyörgyi Máté
