Olvasási idő: 3 perc

Az embercsempészet, élelmezési problémák és irreguláris migráció témakörében szervezett panelbeszélgetést a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium. Az eseményen Sara Moussavi, az ENSZ Világélelmezési Programjának munkatársa és Alan de Brauw, az International Food Policy Research Institute (IFPRI) vezető kutatója mutatták be új kutatásukat, amely a fentebb említett problémák kapcsolatát vizsgálja. A beszélgetést Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója moderálta.

A panelbeszélgetés elején a meghívott vendégek ismertették, hogy kutatásuk fókuszában elsősorban a nyugat-afrikai térségben irregulárisan vándorlók motivációinak és céljainak feltérképezése állt. Munkájuk során egyrészt tanulmányozták a nemzetközi szervezetek által közzétett nyilvános adatokat, másrészt interjúkat is készítettek Maliban és Líbiában. Elmondásuk szerint például egy Nyugat-Afrikából Líbiába tartó utazásért 800 és 1300 dollár közötti összeget kérnek az embercsempészek.

Alan de Brauw rávilágított arra, hogy az irregulárisan vándorlók legtöbb esetben olyan személyek, akik számára a legális csatornák különböző okok miatt nem elérhetők. Nagyrészük fiatal, iskolázott, rendszerint városi környezetből származó férfi. Az elvándorlás indokaként az alacsony fizetéseket, illetve a munkalehetőségek hiányát jelölték meg. Az interjúk, illetve az adatok alapján megállapítható, hogy az irreguláris migránsok által hazautalt összegek jelentős mértékben járulnak hozzá a családjaikat érintő élelmezési problémák csökkentéséhez.

A kutatás négy olyan tényezőt azonosított, amelyek az elvándorlási hajlandóságot befolyásolják: jelentős bérkülönbségek a származási és célországok között; szociális hálózatok, diaszpórák jelenléte vagy hiánya; az elvándorlás költsége; illetve az irreguláris migrációval járó kockázatok. A kutatás emellett rávilágított a vándorlás során fellépő problémákra is: a megkérdezettek 37%-a számolt be élelmezési nehézségekről, illetve többen említettek az embercsempészekkel és rablókkal kapcsolatos negatív eseteket is.

A közönség kérdéseire reflektálva Sara Moussavi kifejtette, a válaszadóknak csak nagyon elhanyagolható hányada jelölte meg a klímaváltozást mint migrációra okot adó jelenséget. A megkérdezettek döntő többsége a gazdasági és élelmezési nehézségeket említette legégetőbb kihívásként. Abban azonban mindkét meghívott szakértő egyetértett, hogy a klímaváltozás közvetlen hatást gyakorolhat a közeljövőben az Európába irányuló irreguláris migrációs trendekre.