Az MCC nyilvános rendezvényén Hortay Olivér energiapolitikai szakértő és Vargha Tamás országgyűlési képviselő közösen elemezték az átalakuló geopolitikai környezet energiapolitikai kihívásait. A telt házas esemény az európai energiastratégia jövőjéről, az orosz–ukrán konfliktus hatásairól és Magyarország mozgásteréről festett reális, egy kissé aggasztó képet.
A beszélgetés elején Hortay Olivér úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi európai energiapiac olyan, mint egy „saját farkát kergető kutya”: a politikai döntések, a szankciók és a kierőszakolt ellátási útvonalak általános bizonytalanságot szülnek. A helyzetben a nagyvállalatok gyakran nem csődbe mennek, „csak” leállítják a termelést – ezzel jelezve, hogy a környezet nem teszi lehetővé a kiszámítható működést.
Az energiaszakértő továbbá kiemelte: a támadások – legyenek politikai, gazdasági vagy fizikai jellegűek – egyre inkább meghatározzák az ellátásbiztonságot. Példaként hozta az Északi Áramlat elleni merényletet, amelynek felelősei máig nem ismertek, mégis akár a NATO 5. cikkelyét érintő kérdéseket is felvethetne. A mostani orosz energiahordozó-tilalom pedig vízválasztó lesz: kérdés, hogy az Európai Unió képes lesz-e betartani saját szankciós rendszerét, miközben az alternatív beszerzési lehetőségek továbbra is hiányosak.
Hortay rámutatott, hogy a karbonadó és az EU szankciós politikája mesterségesen hajtja fel az energiaárakat. A korábbi szintek többszörösére emelkedett gázár, valamint a 1000 forintos benzinár lehetősége már nem távoli forgatókönyv. Németország energiatárolói történelmi mélyponton vannak, és az orosz energia kiváltására egyelőre nem bizonyult elegendőnek az amerikai LNG-ellátás – ezért Berlin újra Katar felé fordul.
A lakosság túlnyomó többsége nem támogatja a radikális energiapolitikai kísérletezést, különösen egy olyan helyzetben, amikor az előrejelzések is nagy bizonytalansággal terheltek. Hortay szerint a piacokon már jól láthatóak a politikai kerülőutak: az iráni és venezuelai energiahordozók mögött valójában az USA–Kína vetélkedése húzódik, Európa pedig egyik irányban sem lát valós, hosszú távú megoldást. [vaol.hu]
Az energiapolitikai szakértő hangsúlyozta: nem a zöld átállás önmagában a probléma, hanem az a mód, ahogyan azt Európa megvalósítani próbálja. Az ideológia vezérelte tiltások és adóztatások helyett a technológiai fejlesztések támogatására kellene helyezni a hangsúlyt – különösen az energiatárolásban és az energiamix átgondolt, kiegyensúlyozott kialakításában.
Vargha Tamás államtitkár az energiapolitika politikai vetületére irányította a figyelmet. Szerinte az egyik legnagyobb veszély a következetlenség: olyan döntések születnek európai szinten, amelyeknek nincs valódi felelősük, és nem jár értelmezhető következmény. Ez nemcsak a gazdaságot, hanem a magyar háztartásokat is fenyegeti.
Vargha kitért Ukrajna ellentmondásos csatlakozási folyamatára is, amely tovább növeli a geopolitikai bizonytalanságot.
Az országgyűlési képviselő szerint Magyarország az elmúlt időszakban érdemi lépéseket tett az energiaszuverenitás irányába: ilyen a lakossági energiatároló program, a gáztüzelésű erőművi fejlesztések és a Paks II. projekt alapkőletétele. Ezek mind azt jelzik, hogy a kormány hosszú távon fenntartható, stabil energiarendszerben gondolkodik.
Az este folyamán megerősítést nyert: az energia ma már nem csupán gazdasági erőforrás, hanem geopolitikai fegyver is. Az európai energiapolitika útkeresését bizonytalanság, kapkodás és ideológiai súrlódás jellemzi, miközben Magyarország egyre inkább a stabilitásra, a technológiai fejlesztésre és a reális, kiszámítható energiamix kialakítására törekszik.
