Olvasási idő: 4 perc

Ezúttal a Firenzei Egyetem volt az idén immár tizennegyedik alkalommal megrendezett Economies of the Balkan and Eastern European Countries (EBEEC) elnevezésű nemzetközi tudományos konferencia házigazdája.

A háromnapos, hibrid szervezésű eseményen összesen 140 új kutatás eredményeit ismertette a több mint 200 regisztrált előadó. A felszólalók elsősorban balkáni, illetve kelet- és közép-európai országokból érkeztek, de német, olasz, portugál, spanyol és török kutatók is bemutatták a legfrissebb publikációik kivonatát. A rangos konferencián idén első alkalommal a Mathias Corvinus Collegium is képviseltette magát Tóth Bálint László, a Politikatudományi Műhely kutatója személyében, aki a visegrádi térség közlekedési rendszerének integrációjáról szóló legújabb tanulmányáról tartott prezentációt a belvárosi Baglioni hotelben. A kutatót a balkáni politikai folyamatok iránt rendkívüli érdeklődést tanúsító hallgatóként jómagam is elkísérhettem konferenciára az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának képviseletében.

A tematikus csoportokba szedett, párhuzamos szekciókban zajló prezentációkat online is közvetítették, így Mexikótól Törökországig, a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezett hozzászólásokra, kérdésekre reagálhattak az előadók. Az idei EBEEC konferencián a szokásos témák (regionális integráció, globalizáció, fenntarthatóság, nemzetközi gazdasági és közpolitikai folyamatok stb.) mellett a COVID-19 világválság gazdasági, kulturális, egészségügyi és társadalmi hatásaival foglalkozó tudományos munkákat is megismerhettek a résztvevők. A számomra egyik legérdekesebb előadást a témában a Spliti Egyetem kutatói tartották „A bankszektor versenyfutása a hatékonyságért a koronaválság idején – a méret a lényeg?” címmel. A horvát tanársegédek legújabb kutatása a hazai bankszektor nagy-, közepes és kisméretű pénzintézeteinek COVID-válság alatti teljesítményére irányult a forgalom, a bevételek, a szolgáltatásfejlesztés, valamint technológiai újítások tükrében. A 2013-tól 2020-ig terjedő időskálán felvett adatokra épülő tanulmány szerzői idősoros adatokkal szemléltették a horvát bankszektor teljesítményének változását az ország európai uniós csatlakozásától egészen a koronavírus-járvány kitörését követő hónapokig. A cikk fő megállapítása szerint a kis-, illetve a nagyméretű bankok tudtak a leginkább alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, hiszen ezek aránylag gyorsan tudtak innovatív megoldásokat, újabb szolgáltatásokat bevezetni a járványhelyzet alatt a partnerek, ügyfelek megtartása érdekében.

A fenti mellett hasznos és érdekes előadások hangzottak el a COVID-válság munkaerőpiaci és bevándorláspolitikai vetületeiről, a világjárvány hatásainak vállalkozásgazdaságtani értelmezéseiről, valamint a koronavírus gazdasági–technológiai innovációra gyakorolt ösztönző hatásairól, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára. Az előadások meghallgatása mellett a résztvevőknek lehetőségünk volt a szakmai kapcsolatépítésre és a kötetlen eszmecserére is, amire a kutatóknak már nagyon nagy szüksége volt az utóbbi két év online konferenciái után. A bemutatott új tanulmányok közül a szakmai bizottság által kiválasztottak magas tudományos besorolású folyóiratokban jelenhetnek meg. Zárásul a konferencia házigazdája jóvoltából a résztvevők egy városi séta keretén belül megtekinthették a kiemelkedő firenzei politikusokhoz, tudósokhoz és művészekhez köthető műemlékeket, alkotásokat.

- írta: Rontó Martin, hallgató, Társadalom- és Történelemtudományi Iskola