Olvasási idő: 3 perc
Az elhibázott energiapolitika, az orosz-ukrán háború finanszírozása kapcsán kialakult belső viták, illetve az illegális migráció miatti társadalmi feszültség vezetett többek között a német kormány bukásához – mondta el Miskolcon K. Lengyel Zsolt, az MCC vendégoktatója. A német-magyar történész-politológussal Alexander Rasthofer, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási koordinátora beszélgetett a német választásokról, és ennek Európára és Magyarországra gyakorolt hatásairól.
Egy nagyon feszült politikai időszakban zajlottak a választások, hiszen az előző kormány nem vitte végig a négyéves ciklust, ezért előrehozott választásokat kellett tartani. Az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció felbomlásának okai között nagyot nyomott a latban a gazdasági-pénzügyi dimenzió, ezen belül is az elhibázott energiapolitikai döntések folytán növekvő társadalmi elégedetlenség és az orosz-ukrán háború miatti felfegyverkezés finanszírozásához kapcsolódó alkotmányos adósságfék reformja körüli belső viták. Mindezekhez társultak az illegális migráció kérdésében hozott rossz döntések, mint például a német határvédelmi törvények és a Dublini Egyezmény folyamatos megsértése is – hangsúlyozta a politológus.
Bár a választást a kereszténydemokrata CDU-CSU nyerte, de a választás politikai győztese Alice Weidel, az AFD (Alternatíva Németországért) elnöke – hívta fel a figyelmet K. Lengyel Zsolt. A szélsőjobboldalinak tartott párt társadalmi elfogadottsága folyamatosan nőtt, mégsem sikerült lebontani a tűzfalat – egy szellemi, lélektani okokból kialakult korlátot – „demokratikus” pártok és az AFD között – tette hozzá a politológus.
Az új német kormánynak számos bel- és külpolitikai kihívással kell szembenéznie, többek között, hogy vissza tud-e térni a nemzeti jog elsőbbségéhez olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, amelynek kapcsán Friedrich Merz, a nyertes párt kancellárjelöltje egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett az elmúlt hetekben – hívta fel a figyelmet K. Lengyel Zsolt. A külpolitikában kulcskérdés, hogy megakadályozható-e Európa leszakadása a világpolitikai mezőnyben, illetve, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán képesek lesznek-e a háborúhoz való hozzáállásukat megváltoztatni, hiszen ellenzékiként még háborúpártiak voltak.
A magyar-német viszony kapcsán a politológus elmondta, korábban nagyon feszült volt a kapcsolat a két ország között, a világpolitikai alakulás azonban a jövőben nagy nyomást fog gyakorolni az európai politikára is, így a német politika sem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai adminisztráció Magyarországhoz való hozzáállását.
