A Danube Institute a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közreműködésével Az EU kettős mércéje – Magyarország, Lengyelország, Spanyolország és Ukrajna esete címmel rendezett panelbeszélgetést, amely az Európai Unió jogállamisági normáinak eltérő alkalmazását vizsgálta különböző tagállamok és csatlakozásra váró országok példáján keresztül. A beszélgetés résztvevői Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris elnöke, Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, valamint Fernando Simón-Yarza, a Navarrai Egyetem alkotmányjogi professzora voltak. A panelt Dobozi Gergely, a Danube Institute operatív vezetője moderálta.
A panel középpontjában az a kérdés állt, hogy az Európai Unió miként alkalmazza jogállamisági mechanizmusait a különböző országok esetében, és mennyiben figyelhető meg eltérő bánásmód. Fernando Simón-Yarza a spanyol helyzettel nyitotta a beszélgetést, rámutatva arra, hogy bizonyos kegyelmi törvények ellentétesek az uniós szabályokkal, ennek ellenére nem indult hivatalos uniós eljárás az ügyben.
Jerzy Kwasniewski az Európai Unió kettős mércéjére hívta fel a figyelmet, példaként említve Lengyelország esetét. Értelmezése szerint az ország jogállamisági megítélése jelentős változáson ment keresztül Donald Tusk hatalomra kerülését követően, amikor az EU hirtelen elfogadhatónak minősítette a korábban vitatott helyzetet.
Rodrigo Ballester ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a lengyel példa Magyarország számára is tanulságos lehet, mivel jól mutatja, hogy a politikai változások gyorsan és közvetlenül befolyásolhatják az Európai Unió intézkedéseit és értékeléseit.
A beszélgetés során az uniós források kérdése is kiemelt szerepet kapott. Elhangzott, hogy Magyarország esetében mintegy 20 milliárd eurónyi forrás van befagyasztva jogállamisági és korrupciós aggályokra hivatkozva, miközben Spanyolország vitatott bírói reformjai nem jártak hasonló intézkedésekkel.
A panel résztvevői kitértek a hetes cikkely szerinti eljárás kérdésére is. Lengyelországgal szemben az eljárást megszüntették a pro-európai uniós kormány hatalomra kerülését követően, ami tovább erősítette a kettős mérce gyanúját a résztvevők értelmezése szerint.
A beszélgetés során az Európai Unió bővítési politikája is terítékre került, különös tekintettel Ukrajna helyzetére. Elhangzott, hogy az EU támogatja az ország gyorsított csatlakozását, ezzel szemben továbbra is fennállnak aggályok a bírói függetlenség és a korrupció terén.
A panelbeszélgetés összegzéseként a résztvevők arra mutattak rá, hogy az Európai Unió jogállamisági mechanizmusainak alkalmazása sok esetben nem tűnik következetesnek, ami politikai alapú kettős mérce benyomását kelti. A felhozott példák és érvek alapján a vita rávilágított arra is, hogy mindez komoly kérdéseket vet fel az uniós intézkedések hitelességével, kiszámíthatóságával és igazságosságával kapcsolatban.
