Olvasási idő: 4 perc
Inflációról, GDP-ről, energiaárakról és fenntarthatóságról zajlott vita a szombathelyi MCC képzési központban. Sebestyén Géza, a MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetőjét és Pogátsa Zoltánt, a Soproni Egyetem docensét Páli Ádám, a Középiskolás Program 11. osztályos diákja kérdezte a 2023-as és 2024-es év gazdasági eseményeiről.
Az beszélgetés kezdetén a két szakértő egyetértett abban, hogy ha az ember szeretne eligazodni a mindennapok gazdasági hálójában, és szeretne felkészülni az esetleges változásokra, van néhány olyan adat, melyek alakulását érdemes figyelemmel követni. Ilyen többek között az államadósság mértéke, a költségvetési hiány aránya, illetve a GDP hosszútávú adatai.
Arra a kérdésre, hogy 2023-ban mi motiválta a gazdaságpolitikát, Pogátsa Zoltán elmondta, hogy az elmúlt években szinte mindig volt egy kiemelkedő tényező, ami alapjában meghatározta a kormányzat gazdasági intézkedéseit. 2021-ben a járványhelyzet írta át a terveinket, 2022-2023-ban az infláció „borzolta a kedélyeket”, 2024-ben pedig a költségvetési hiány áll a gazdaságpolitikai diskurzusok középpontjában. Az infláció okának magyarázatával kapcsolatban Pogátsa Zoltán és Sebestyén Géza egyetértettek abban, hogy sokkal inkább a kínálati, mint a keresleti sokk áll a meredek emelkedés hátterében. Az energiaárak emelkedése, bizonyos cikkek átmeneti hiánya megzavarták a törékeny egyensúlyt, fontos arányok borultak fel, ami fizetésünk vásárlóerejének csökkenéséhez vezetett. Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háborúhoz közelebbi régiókat mélyebben érintette az energiaválság.
A benzinárstop hatásaival kapcsolatban Pogátsa Zoltán arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy azokban az esetekben, amikor szükséges egy folyamatba való külső beavatkozás, óhatatlanul döntéshelyzet alakul ki, a döntéssel pedig valaki jól jár, valaki viszont rosszul. Így történt ez az üzemanyagárak maximálásakor is. Sebestyén Géza ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a benzinkutak kötelesek voltak alacsonyabb áron szolgáltatni, ők maguk is olcsóbban jutottak üzemanyaghoz az orosz benzin árelőnye miatt.
A fokozatos inflációcsökkenés okaként a szakértők a korábban említett kínálati oldali problémák rendeződését emelték ki.
Az este második felében felvetődő kérdések, miszerint lehet-e fenntartható egy gazdaság, ami a növekvő felhasználásra épül, illetve mennyire lehet perspektíva az alternatív energia, parázs vitává alakították a beszélgetést. Pogátsa Zoltán szerint az a legfőbb probléma, hogy bár valóban növekedett a megújuló energiák kihasználásának szinte, az alternatív energiafelhasználás, ezek nem a fosszilisok helyébe léptek, hanem azok mellett jelentek meg. Így a károsanyagkibocsátás valójában nem csökkent. Sebestyén Géza ezzel szemben olyan statisztikai adatokat ismertetett melyek tanúsága szerint a gazdasági növekedés mellett is csökkent a CO2-kibocsátás. Ha a részletekben nem is, abban egyetértetettek a szakértők, hogy az energiakitettséget feltétlenül minimalizálni szükséges. A legoptimálisabb megoldás megtalálása pedig még számtalan hasonló értékes vitára nyithat lehetőséget.
