Olvasási idő: 4 perc
Nagyon fontos kérdés, hogy tud-e az iskola úgy reagálni a társadalmi változásokra, tud-e olyan módon újszerű lenni, hogy közben megtartja és ápolja a hagyományos értékeket – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Egész napos pedagóguskonferenciát szervezett a pécsi MCC, amely iránt ismét hatalmas volt az érdeklődés. A két kerekasztal-beszélgetésen, egy előadáson és három workshopon neves szakértők osztották meg véleményüket és tudásukat a tehetséggondozás különböző területein szerzett tapasztalataikról.
Dr. Pompor Zoltán szerint: „Az olvasás megszerettetésében központi szerepe van a szülőnek. A könyvből történő mesélés nemcsak megnyitja a gyerekek érdeklődését az írott szövegek iránt, hanem szókincsüket és kifejezőkészségüket is fejleszti” – mondta a Magyar Olvasástársaság elnöke. Szerinte a nevelést nem lehet kizárólag az iskolára hárítani; ez a szülő és a pedagógusok közös küldetése.
Dr. Kiss-Kozma Georgina elmondta: „A szülői minták kulcsszerepet játszanak. Ezek befolyásolhatják ugyanis, hogy a későbbiekben mennyire okoz nehézséget az olvasás megtanulása. Már a relációs szókincsükre is kihat a szülői viselkedés” – fejtette ki az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője. A szakértő úgy látja, hogy nem tudjuk előre, hová fog vezetni az, hogy a gyerekek ma telefonnal a kezükben nőnek fel.
Steklács János úgy látja: „A szépirodalom a nemzeti identitásunkat is formálja. Ezért külön kell választanunk a mindennapi írott tartalmaktól, és meg kell találnunk a helyét a mai, gyorsan változó világban is” – emelte ki a PTE professzora.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitális tartalmak olvasása nem helyettesíti a hagyományos, könyvalapú irodalomfogyasztást.
Dr. Zalay Szabolcs, a Pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója előadásában elmondta: „A magyar ember a gyökereitől még nem szakadt el teljesen. A kultúránk, a népművészetünk, a történelmi múltunk ismerete még egy organikusan élő és hozzáférhető dolog. Ez hatalmas kincs. Ha nem értjük a múltunkat, elidegenedünk a természettől és Istentől, akkor saját magunk szerepét sem láthatjuk tisztán.”
Dr. Boros Julianna szociálpolitikus felhívta a figyelmet: „A tehetség mit sem ér, ha nincs egy olyan környezet, ahol ez megfelelően ki tud bontakozni. A közös értékeken nyugvó közösség ebből a szempontból kiemelten fontos” – mondta a PTE adjunktusa.
Tasnádi Zsófia, az Élménytár Pécs egyik alapítója hozzátette: „Hiszek abban, hogy mindenki tehetséges valamiben, csak meg kell találni azt, ahol a diák sikerélményt él meg” – mondta a drámapedagógus.
Dr. Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatója felhívta a figyelmet: „Az MCC-nél törekszünk arra, hogy olyan inspiráló kortárs közeget hozzunk létre, ahol az oktatók, a szülők és a diákok közösen dolgoznak azon, hogy a tehetségmag, mely a gyermekekben szunnyad, minél hatékonyabban és sikeresebben tudjon kibontakozni.”
A pécsi pedagógus konferencia kiváló szakmai fórum is a Baranya vármegyei tanároknak, akiknek többféle workshopot is szervezett a pécsi képviselet. Barbarics Péter Vitaakadémia foglalkozásán a vitakészség fejlesztéséről és az érvelés, nevelésben betöltött szerepéről volt szó, míg Majoros Krisztina és Horváth András (Élményzóna) módszertani inspirációt és olyan élménypedagógiai, gyakorlati eszközöket is bemutatott, melyek az iskolai tanórákon azonnal bevethetők. A Corvin Kamra előadásán pedig arról tájékozódhattak a résztvevők, hogy milyen újszerű és mégis a szükséges tudás átadó módszerek alkalmazhatóak a történelem tanításban, s hogy miként segíthet ebben az MCC új projektje.
