Olvasási idő: 3 perc
A székesfehérvári MCC csütörtökön tartotta meg a központ első könyvbemutatóját, melynek keretein belül „A párttal, a néppel… - Eszmék és politikai mozgósítás a Kádár korszakban” című könyv kapcsán a szerző Pap Milánnal Botos Máté beszélgetett.
2021.11.18-án csütörtökön a székesfehérvári MCC képzési központjában megrendezésre került „A párttal, a néppel… - Eszmék és politikai mozgósítás a Kádár korszakban” című kötet bemutatója. A könyv az MCC Press kiadásában jelent meg.
A könyvbemutató keretében tartott pódiumbeszélgetésen Pap Milán politológussal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának tudományos munkatársával Botos Máté a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a BTK korábbi dékánja beszélgetett.
A könyvbemutató során a közönség egy teljesen új perspektívából hallhatott arról, hogy Miért "kellett" részt venni a május elsejei felvonulásokon? Miért volt mindenki úttörő, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ) és a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP) nem volt kötelező belépni? Miről döntött a termelőszövetkezet tagsága, és miért nem szólhattak bele a munkások az ipari termelés menetébe? Hogyan válhattak a Magyar Népköztársaság állampolgárai szocialista hazafiakká, és meddig kellett várni a szocialista nemzet kialakulására?A kötet ezeket a kérdéseket is taglalja, arra keresve a választ, hogy a Kádár-korszakban hogyan és miféle ideológiai célokkal, milyen történelmi perspektívában teremtették meg a politikai részvétel kereteit.
Végső kérdése, amelyre igyekszik választ találni, az, hogy miért volt egyáltalán szüksége a diktatúrának arra, hogy a társadalom minél több tagját bevonja politikai rendszerének működésébe?
A beszélgetés végén alkalom nyílt kötetlenebb beszélgetésre, kérdésfeltevésekre is.
A fiatal szerző arra a kérdésre, hogy „Mi vonzotta a Kádár rendszer mélyebb megismerése felé?” a következőket emelte ki:
„Az érdekelt, hogy a Kádár-rendszer diktatúrájának milyen eszmei vonulatai vannak? Sokáig úgy beszéltek erről, mint ami egy monolit képződmény, amiben van egy párt és megmondja, hogy mit kell csinálni, de a diktatúrák nem így néznek ki. Nem konszolidálható egy olyan rendszer, ami csak parancsokat osztogat, a meggyőzés sokkal fontosabb. Kádár személyisége is más, mint például Rákosié, nála nem csak a dogma, hanem a ravaszság és a józan paraszti ész is szerepet játszott az ideológia kialakításában. A PB irataiból lehetett látni, hogy Kádár nagyon jól tudja, milyen gondolatok vannak a magyar társadalomban és hogyan működnek itt a dolgok, amit még össze is kellett egyeztetni a szovjet érdekekkel. Kádár ebben volt igazán jó, tehát nem egy rendszeralkotó elméről beszélünk."
