Olvasási idő: 3 perc
Az MCC Jog és Társadalom Műhely "Él-e még a természetjog?" címmel tartott izgalmas konferenciát. Az esemény célja az volt, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a természetjog nagy hagyományaival, valamint a különböző felfogások közötti vélt vagy valós ellentétekkel, különbségekkel.
Az első előadás során Nyirkos Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politikai tanszékének docense a középkori keresztény természetjogról beszélt. Mint elmondta, a jog szó abban az értelemben, ahogy ma használjuk, a középkorban nem létezett. A középkorban alapként a természeti törvény szerepelt. Az előadás során elhangzott, a jog és a kötelesség elválaszthatatlan volt a középkorban, a jogi és morális kérdésekben pedig a konszenzuskeresés volt a fontos, a disputa lezárása volt a cél.
Schanda Balázs alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi és államtudományi karának egyetemi tanára a modern természetjogról és az emberi jogokról tartott előadást. Mint elmondta, az egyház nem véletlenül ajánlja a természetjogot közös alapként. A mai, különböző eszmékkel és ideológiákkal terhelt világban ugyanis különösen fontos, hogyan tudunk együtt gondolkodni közös jogi keretben miközben nincsenek meg a közös alapok? Schanda Balázs szerint az, hogy nincs a vitapartnerek között egyetértés az emberi jogokkal kapcsolatban, az azért van, mert alapvetően azzal nem értenek egyet, hogy mit jelent az emberi természet. Szerinte az emberi személy méltósága lenne a közös alap. XVI. Benedek pápát idézve elmondta, nem csak a jogok egyetemesek, hanem az emberi személy is. Amikor az eszmék egyre zavarosabbá válnak, óvnunk kell mindent, ami emberi, ami a közös létünk alapját jelenti.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a klasszikus természetjog mai jelentőségéről tartott előadást. Mint elmondta, a természetjog tanulni akar a természettől és nem tanítani akarja a természetet. A pozitivizmus ellenben tanítani akarja a természetet, korádban akarja tartani. Deli Gergely szerint a természetjog nyerésre áll a pozitivizmussal szemben, mivel a pozitivizmus intellektuálisan is védekezésre kényszerül.
A konferencia zárásaként Lánczi András, az MCC kuratóriumi tagja, a Corvinus Egyetem tanára, Karácsony András, az ELTE állami és jogtudományi karának egyetemi tanára és Nyirkos Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politikai tanszékének docense beszélgetett a természetjogról.
