Olvasási idő: 5 perc
A Drogkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján szakértők és elemzők együttesen vizsgálták a németországi marihuána legalizációs tervezet hatásait és lehetséges veszélyeit Magyarországra és az egész Európai Unióra nézve. A rendezvényen részt vett Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója, Majzik Balázs, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának osztályvezetője, Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója és Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet vezető elemzője.
Bauer Bence, a „Miért dönthetett a jelenlegi német kormány a marihuána legalizációja mellett?” című előadásában a tervezet politikai hátterét tárta fel és rámutatott a mögötte rejlő folyamatokra. Megállapította, hogy a németországi marihuána legalizáció tervezete széleskörű kritikákat váltott ki mind szakmai, mind társadalmi körökben. Ugyanakkor Bauer kiemelte, hogy a döntés mögött nem csupán szakmai érvek, hanem ideológiai szempontok is állhatnak.
Majzik Balázs „Az elterelés jogintézményének bemutatása – A megelőző-felvilágosító szolgáltatás” című előadásában az állami szerepvállalás és stratégia fontosságát hangsúlyozta egy ország drogpolitikájában. Megemlítette, hogy Magyarországon a kannabisz használatért először nem zárják börtönbe az érintetteket, hanem inkább elterelési programok segítik a fiatalokat, ahol támogatást kapnak és megismerhetik önmagukat és a céljaikat. Ezzel szemben Németország, Majzik szerint, a tervezett törvénnyel cserben hagyja az állampolgárait.
A „Miért veszélyes Magyarországra nézve a német marihuána legalizáció?” című előadásában Ozsváth Kálmán a világ különböző országainak példáin keresztül mutatta be, hogy a kábítószer-legalizáció milyen negatív következményekkel járhat az adott társadalomra. Ozsváth rámutatott, hogy bár néhány nyugat-európai ország dekriminalizálta a marihuánát, a német tervezet egyedüliként egy teljes legalizációt céloz meg. Az előadó meggyőződése, hogy a problémákat jobban kezelheti a teljes tiltás és a büntetések emelése, amelyek elrettentő hatással vannak az előállítókra és a terjesztőkre. Mint fogalmazott, veszélyes folyamat indulhat el, ha Németország legalizálja a marihuánát. Ezzel a döntéssel Németország a teljes Európai Uniót veszélyezteti, hiszen legerősebb államként egy olyan rossz példát hoz be, ami óriási nagy problémát okozhat szerte a kontinensen és itthon, Magyarországon is. Ha Németország az állítólagos „szabadságjogokra” hivatkozva beteszi a saját jogrendszerébe, attól kezdve a saját szempontjukból „jogosan” mondhatják azt, hogy ez a magyar vagy más országok törvényei között miért nem szerepel?
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők arra is rámutattak, hogy a schengeni határok korában különösen nehéz lesz ellenőrizni a marihuána kereskedelmet, mind a hatóanyag-tartalmát, mind a konkrét mozgatását tekintve. Gyakori érv a legalizáció mellett, hogy milyen bevételekhez juttathatja az államot, vagyis a tervezet megalkotói szerint az állami adóbevételek nőni fognak. Azonban a beszélgetés során, egy izgalmas hazai költségvetési adat is kiderült: 2016-os adatok alapján az alkohol és a dohányzás, mint Magyarországon jelenleg legálisan hozzáférhető szerek jövedéki adójából származó állami bevételek az alkoholnál 98 milliárd forintnyi, a dohánytermékek esetében 298 milliárd forintnyi jövedelem keletkezett az állam részére, amelyek nagyjából a GDP 1,1%-át teszik ki. Ezzel szemben az alkohol, valamint a dohányzás okozta károk kezelésére történő kiadások pedig a GDP 1,3%-át tették ki. Vagyis egyértelműen látszik a különbség, hogy a bevételek nem tudják fedezni a kiadásokat, vagyis az állami adóbevétel csökken.
Felmerült az is, hogy Németország, mint az Európai Unió egyik meghatározó tagállama, megpróbálhatja-e kiterjeszteni a marihuána legalizációját más országokra is. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a németekre a következő időszakban még vár egy tartományi választás, amelynek eredménye bár nem befolyásolja a tervezetet, az emberek mégis hangot adhatnak a véleményüknek.
Összességében elmondható, hogy a kannabisz használatának és forgalmazásának állami szinten történő legalizálása nem jelenti a kábítószer terjedésének visszaszorítását, éppen ellenkezőleg. A tervezett legalizáció alapján kialakulhat egyfajta kettős „drogpiac”, ahol, bár az állam megpróbáljahivatalos üzletekbe terelni a vásárlókat és felhasználókat, viszont a szerek „tisztasága” és az árak nagysága miatt sokan továbbra is a feketepiacról történő beszerzést fogják választani. Párhuzamos „gazdaságként” a legális állami hozzáférés mellett megmarad a fekete úton történő vásárlás is. Vagyis ahol a drogliberalizáció megtörtént, ott nemhogy nem csökkent a feketekereskedelem, hanem nőtt, óriási plusz terhet jelentve az egészségügyi- és a szociális ellátórendszereknek, és a rendvédelmi szerveknek egyaránt.
A megoldás tehát Németországban és természetesen itthon Magyarországon is a teljes tiltás, illetve a büntetési tételek jelentős emelése, ami elrettentő hatással van az előállítókra és a terjesztőkre is.
