Olvasási idő: 5 perc
A hagyományos építészetben rejlő lehetőségek, az épített örökség felhasználása, az oktatás és képzés, az innováció, valamint a fenntarthatóság területeit érintették a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Kós Károly Egyesülés második alkalommal megrendezett éves tudományos konferenciáján. Az MCC-ben tartott, december 9-i rendezvény célja az építészet és a téralkotó művészet világának művelői, kutatói, oktatói közötti együttműködés erősítése volt.
Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitóbeszédében kiemelte, hogy a rendezvény kiváló lehetőség az építészet és tradicionális téralkotó művészet aktuális kérdéseinek megvitatására. Hozzátette, hogy ha hagyományos architektúrára gondol, akkor mindenekelőtt Sir Roger Scruton építészetelmélete és esztétikáról alkotott elképzelése jut eszébe. Kiemelte, hogy a Kós Károly Egyesülés által kiadott Országépítő folyóiratban is ezek az ideák tükröződnek vissza, kifejezetten a magyar épített örökség viszonylatában.
Az esemény kiemelt előadója Michel Diamant, a New Traditional Architecture alapítója és az Architectural Uprising nevű, tradicionális építészeti értékeket közvetítő mozgalom és online közösség média felület kitalálója és működtetője volt. A 2013-as és 2014-es megalakulásuk óta a szervezetek népszerűsítették az építészeti hagyományokat és megváltoztatták az építészetről szóló közbeszédet Skandináviában és azon túl. A közösségi oldalaik tartalmai ma már egyre szélesebb közönséget érnek el, növelve az érdeklődést az új hagyományos építészet iránt, valamint vitákat generálnak, és többeket inspirálnak arra, hogy klasszikus építészekké váljanak. Miközben nagy hangsúlyt fektet a tartalomkészítésre, Michael gyakran ad interjút a médiában és előadásokat tart nézeteiről, az építészetről és a várostervezésről.
Fülöp Tibor (építész, Kós Károly Egyesülés igazgatója): a Veresegyházi példa, a Kós Károly Egyesülés tagjainak gondolatai a városról című előadásában a főépítészek szerepéről és a településvezetőkkel való sikeres együttműködésről tartott izgalmas és rengeteg példával kiegészített bemutatót, melyet a közönségben ülő főépítészek is tapssal méltattak.
Csóka Balázs DLA (építész, az Országépítő folyóirat felelős szerkesztője): A TTT program eredményeiről szóló előadásában kifejtette, hogy a három T-betű a Tanterem, Tornaterem, Tanuszoda szavakat rejti és az elmúlt évtizedben készült, mintatervek alapján kivitelezett ilyen jellegű épületeket mutatta be.
Vincze Attila (tájépítész, a Magyar Tájépítészek Szövetsége elnöke): A kertépítészet szerepe az országépítésben című előadása bámulatos fotókkal mutatta be a fajgazdag és mégis őshonos növényekkel dolgozó tájépítészet jelentős szerepét a közterek, középületek, rekreációs célú kertek kialakításában. Munkái közt található a fővárosi Kossuth tér, a Szent György tér és sok más kiemelten fontos városi zöldterület is, melyeket turisták ezrei látogatnak.
Harmath-Gyetvay Enikő (építész, Országépítő folyóirat munkatársa): Az országépítés alternatív útjai című előadásában a személyes példák és példamutatás jelentőségéről és építészeti megoldásairól beszélt, melynek segítségével a helyi közösségek revitalizációját lehetséges elvégezni az innovatív hagyományos értékekre alapozó vállalkozások segítségével. Példái a bükki füvesember Gyuri bácsi gazdag örökségétől a gyimesi „Tejbánya” sajtkészítő mesteréig terjedtek.
Gyuriss Dániel (politológus, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének kutatója): Emlékművek a nemzetépítés szolgálatában az elmúlt tizenöt évben című előadásában kiemelte azoknak az emlékműrekonstrukcióknak és új emlékhelyeknek a szerepét, amelyeknek az ország reprezentációjában és a nemzet emlékezeti egyesítésének szempontjából kiemelt jelentősége van.
Turi Attila (építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke): A Kádár-kockától a Magyar Építészeti Múzeumig: Mi ma a kérdés? címmel elhangzott videó-előadásában mesélt főépítészi munkájáról és azokról az építészeti karakterjegyekről, melyeknek egy-egy magyar településen való megjelenése és szabályozása jelentős feladattal bír.
Erhardt Gábor (építész, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője): A Berlin-Potsdam-i példa, a német neotradicionalista építészet világát mutatta be a nézőközönségnek. Ebben a példamutató német építészek munkáit méltatta és azt a jelentős tevékenységet, melyet a német újraegyesülés után a hagyományos építészet újbóli térnyerése érdekében tettek.