Óriási siker az MCC médiakonferenciája – látogatócsúcs és nemzetközi színtéren is izgalmas témamegvitatás

Politikai és bulvárújságírás

A modern politikai újságírás című eseménnyel kezdődött a pénteki rendezvénysorozatr. Ralf Schuler a politikai újságírás és a bulvársajtó viszonyáról tartott előadást. A Bild berlini parlamenti irodájának vezető tudósítója elmondta: a sajtó gyakran emocionális válaszokat, sokkhatásokat igyekszik kiváltani az olvasókból, kicsit eltúlozza a dolgokat. A bulvársajtó három technikát alkalmaz: megszemélyesít, eltúloz és ráközelít a témára (közel viszi az olvasókhoz). Ez a fajta újságírás egyfajta hangulatfelmérésként is funkcionál, ugyanis nem a hírérték, hanem a szenzációk miatt kerülnek be a hírek. Az érzelmekre alapoz, így az olvasók körében népszerű műfaj, de képviselői újságírói díjra nem igazán pályázhatnak.

Ralf Schuler beszélt saját tévéműsoráról is, amelynek célja a tabloid, azaz a bulvár műfaj átültetése a TV képernyőkre. Nem indítanak TV showkat este 8-kor, amelyet minden nap fel kellene tölteniük hírekkel, csak akkor tudósítanak, amikor tényleg történik is valami. Ezáltal a riportereknek 10–15 percen belül a helyszínre kell érkezniük, hiszen fontos, hogy gyorsabbak legyenek versenytársaiknál. Nem showműsorokat szeretnének csinálni, csupán azt kívánják bemutatni, ami az átlagembereknek fontos, érdekes lehet.

„The Herd” – Jano Garcia új könyvéről is beszélt a médiakonferencián

Ha a populizmus ellen akarunk tenni, az érzések helyett támaszkodjunk inkább az objektív tényekre – hangzott -el az MCC médiakonferenciáján, ahol Jan Garcia hamarosan megjelenő, The Herd: How the West Has Succumbed to Ideological Tyranny című könyvéről is szó volt. A szerző szerint populizmusról akkor beszélhetünk, amikor a politika egyértelműen az emberek érzelmeire támaszkodva próbál minél több szavazatot szerezni. Jano Garcia a többi között a keresztény értékek fontosságára is felhívta a figyelmet. A szakember elsősorban az egymás kölcsönös tiszteletét tartja fontos értéknek, hiszen manapság ebből nagy hiány van, „szinte mindenki csak magával foglalkozik”. A spanyol médiahelyzettel kapcsolatban elmondta: náluk is egyértelműen a baloldal uralja a piacot, amelyet két nagy televíziós médiaholdig tart kézben. A tartalmak mintegy 90 százalékát ők állítják elő, ezért ettől eltérő vélemények csak nagyon ritkán jelennek meg a spanyol hírfogyasztók számára.

A franciaországi média az átalakulás küszöbén

Az úgynevezett alternatív sajtó jelentősége egyre nő Franciaországban – hangzott el a francia média helyzetét és kilátásait megvitató panelbeszélgetésen. A résztvevők elmondták, az alternatív média arra válaszul jött létre a nyugati országban, hogy rengeteg téma nem jelenik meg, vagy más köntösben kerül találásra a mainstream sajtóban.

Thibaud Gibelin a panelbeszélgetés felvezetőjében kifejtette, a francia politikai rendszer komoly legitimitási problémákkal küzd. Ezen túlmenően az MCC vendégoktatója szerint a legutóbbi választási eredmények és elemzések is azt tükrözik, hogy a politikai erőviszonyok nem tükröződnek a médiában, hiszen döntő többségben vannak a baloldali, liberális irányultságú és a jelenlegi elnököt támogató lapok és médiumok.

Migráció, az iszlám terjedése és az ezekkel összefüggésben megjelenő biztonsági problémák alig jelennek meg a francia sajtóban, fejtette ki Claude Chollet. Az Observatoire du journalisme elnökének elemzése szerint ez elsősorban az újságírók és a médiumok politikai beállítottságának köszönhető. Döntő többségben vannak ugyanis a liberális beállítottságú médiamunkások és szerkesztőségek, így ezek a témák kiszűrésére kerülnek – fejtette ki Chollet.

Ezen okok miatt komoly szakadék húzódik a társadalom gondolkodása, véleménye és a francia sajtó témaválasztása között. Az alternatív médiumok térnyerése mindeközben tetten érhető – reagált Yann Vallerie. A Breizh-Info.com főszerkesztője ugyanakkor pozitív példaként említette Magyarországot, hazánkban szerinte sokkal több lehetőség van a szabad véleménynyilvánítás megélésére olyan témák kapcsán mint a migráció, iszlamizáció veszélyeire való felhívás vagy az LMBTQ jogokkal kapcsolatos kritikusabb gondolatok közzé tétele.

V4 médiakörkép – a rendszerváltás utáni folyamatok tükre

A visegrádi országok médiaviszonyairól szóló vitafórumon a lengyel Michał Karnowski elmondta: a kommunizmus összeomlása után átalakult a rendszer, azonban az emberek mégis úgy érezték, hogy a média nem tükrözi vissza saját véleményüket. 30 év alatt javulást figyelhettünk meg a lengyel médiában, ugyanakkor mégis egyfajta harc folyt azért, hogy még több hangot közvetítsen a sajtó. A Sieci hetilap társszerkesztője szerint a befektetők megjelenése először felfrissítette a rendszert (például új technológiák megjelenésével), azonban később kiderült, ennek ára is van. A befektetők sokszor arra használták ezeket az orgánumokat, hogy ideológiákat közvetítsenek.

Szalai Zoltán hangsúlyozta: Magyarországon a befektetők érkezése nem jelentette az egyes, még 1990 előtt alakult szerkesztőségek 100%-os átalakulását, ugyanis a legtöbb esetben a vezetőket, főszerkesztőket nem cserélték le. Jól képzett szakemberek voltak, ismerték az újságot, több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek, és természetesen a befektetők is azt szerették volna, hogy az újság megszakítás nélkül tovább működjön – tette hozzá az MCC főigazgatója, a Mandiner főszerkesztője. Ennek volt köszönhető szerinte a több évtizedig tartó baloldali médiauralom hazánkban.

A csehországi helyzetről Matyas Zrno elmondta: az 1990-es évektől egészen 2008-ig a média jó beruházás volt, jó bevételt termelt. A dolgozók kaphattak például sofőrt, ha elmentek valahova riportot csinálni.  A CNN Prima News külügyi rovatvezetője beszélt arról is, hogy miután az emberek az internet felé fordultak, és kevésbé vettek újságot, az újságírók fizetése is csökkent. 2013–14-ben pedig a politikai helyzet is megváltozott: fegyverré vált a média, bár ez nem jelentette az autónómia teljes megsemmisülését.

Szlovákia kapcsán Pomichal Krisztián, a ma7.sk újságírója kiemelte, még mindig hatalmas a kereskedelmi televíziók jelentősége. A köztévé az országban viszont nem túl népszerű. Emellett a szlovákok 25%-a nyilatkozta, hogy napi szinten olvassa a sajtót, azonban az újságok eladott példányszáma ezt nem igazolja vissza.

Németországi média a gender bűvöletében

A német média társadalmi elfogadottsága komoly csorbát szenvedett az utóbbi évtizedben – fejtette ki a Die Welt újságírója. Birgit Kelle Bauer Bencével, az MCC Német-Magyar Intézetének igazgatójával beszélgetett a Gendermánia a médiában című előadás során. Birgit Kelle szerint felmérések bizonyítják, hogy a médiafogyasztók jelentős része nem tartja már hitelesnek a sajtóban megjelenő információt.

Az okokról szólva az újságíró és bestseller író arról beszélt, hogy a német újságírók politikai elköteleződése aggályokat vet fel, ugyanis egy másik felmérés azt mutatja, hogy a kezdő, illetve frissen végzett újságírók 90%-a nyilatkozta azt, hogy a Zöldekre szavaz a választásokon.

A vita témájával kapcsolatban Kelle hangsúlyozta, önálló gender nyelv – szókinccsel, hangsúlyozási rendszerrel és nyelvtannal - alakult ki Németországban, amelyet már nem csak a médiában és a közéletben használnak, de elvárják az alkalmazását az egyetemeken, sőt már a templomokban is. A probléma a folyamattal szerinte az, hogy a gender párti törekvéseket, így a gender nyelv használatának elterjesztését nem előzte meg társadalmi vita.

Online újságírás, mint üzleti modell?

A médiafogyasztási szokások nagyon megváltoztak, ezért a sikeres működéshez kombinálni kell a különböző platformokat – hangsúlyozta a médiakonferencia egyik paneljében Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának vezető tudósítója. A német szakemberrel Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner főszerkesztője beszélgetett.

Ralf Schuler részletesen is szólt arról, hogy a Bild esetében az online médiamodell három alapvető pillére épül. A tartalomoptimalizálás során a többi között azt elemzik, hogy melyek a legolvasottabb témák, honnan érkeznek az olvasók a platformra és milyen tartalom vezet a legtöbb regisztrációhoz, előfizetéshez. Emellett fontos szerepe van a keresőmotor optimalizálásnak, valamint a közösségi média stratégiának is. Utóbbi kapcsán elhangzott: a Facebook-on és a YouTube-on nagyon népszerűek a tartalmaik, a Twitter azonban Németországban sem hoz jelentős eléréseket. Fontos számukra a snapchat is, hiszen a legfiatalabb korosztályt ezen a platformon keresztül érik el. Érdekesség, hogy a YouTube-on lényegesen többen nézik meg a videós tartalmakat, műsorokat, mint televíziós platformokon. Ezek egyértelműen jelzik a médiafogyasztási szokások jelentős változását- fogalmazott Ralf Schuler, aki szerint ma már azon sem kell csodálkozni, hogy a bulvár hírek sokkal több érdeklődőt vonzzanak, mint a közéleti tartalmak.

Ed West sikerkönyve most már magyarul is kapható

Izgalmas könyvbemutatóval zárult a kétnapos konferencia. Ed West, az MCC gondozásában magyar nyelven most megjelent, A sokszínűség illúziója: Mit rontottunk el a bevándorlással kapcsolatban és hogyan hozhatjuk helyre? című kötetét mutatták be.

A szerző szerint hasonló folyamatok zajlottak le a sokszínűség fogalmának megítélése kapcsán az utóbbi években az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában is. A brit újságíró kiemelte, bár az angol – és pláne az amerikai történelemben - történelemben gyakran találkozunk migrációval, népek keveredésével, ezek a folyamatok a múltban is vezettek tragédiákhoz, ugyanakkor az utóbbi évek folyamatai jelentős eltérést mutatnak.

A magyar kiadás megjelenésének napján a szerzővel Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője és Rodrigo Ballester az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője beszélgetett.

Tibor Fischer úgy véli, a migráció brit megítélésében a londoni robbantások jelentettek fordulópontot, hiszen akkor vált világossá sok szigetországi polgár számára, hogy a sokszínűségről, a média által nyújtott kép nem fedi a valóságot.

A beszélgetésben Ed West arra hívta fel a figyelmet, hogy önmagában nehéz Nagy Britanniában a migráció témájáról beszélni, mert a kérdések felvetőjére gyakran sütik rá nyilvánosan a rasszista bélyeget. Szerinte megvannak a brit kultúrában a tapasztalatok a probléma kezelésére, de ez nem jelentheti a határok kinyitását és a korlátlan befogadás propagálását.

Lejátszási lista: