Olvasási idő: 3 perc

„Az okos város kifejezés egyre inkább eltűnőben van, mert a hangsúlyt túlságosan a technológiára helyezték, nem pedig az emberekre. Egyesek szerint, ahhoz, hogy egy város okos legyen, rengeteg szenzorra van szükség, okos forgalomirányításra és légszennyezés mérésére. De az emberek nem ezt akarják. Nem az érdekli őket, hogy okos városban éljenek, hanem az, hogy egy jó, szerethető és élhető városban. Ez az igazi meghatározása az okos városoknak.”

Így vezette fel az MCC Technológiai Jövők Műhely által szervezett Schumpeter Guest Lectures eseményen Prof. Bruno Lanvin az okos városokat, aki többek között Global Innovation Index és a Global Smart City Index atyja.

Természetesen azért a technológia is fontos szerepet játszhat az okos városok létrejöttében. Indiában egészen a közelmúltig sok olyan falu volt, ahonnan busszal kellett elmenni a 30 kilométerre lévő városba. Tehát el kellett menni egy helyre, amit buszraktárnak hívtak, aztán várni kellett az átszállásra, de nem lehetett tudni, hogy öt percet vagy négy órát kell majd várni. Az indiai helyi önkormányzatnak nem volt pénze arra, hogy növelje a buszok gyakoriságát, de egy viszonylag egyszerű és költségmentes újítást hoztak be: drótokkal összekötötték a buszmegállókat egymással. Amikor a busz megérkezett az egyik megállóba, a következő megállóban jelezték, hogy a busz épp most hagyta el azt a megállót, és ha az a megálló egy órányira volt, akkor lehetett tudni, hogy egy órát kell várni. Ha a jelzés egy olyan buszra szólt, amely három megállóval messzebbről érkezett, akkor az alatt az idő alatt el lehetett intézni más ügyeket. Tehát számunkra ez a fajta technológia okos volt és nem kellett nagyon kifinomultnak lennie, de mégis javította az emberek életét. Prof. Lanvin és társai erre az alapra építették az okos város indexet.

A professzor megismertette a hallgatókat a sikeres innováció három alapvető tényezőjével is: a finanszírozással, az emberekkel és a piacokkal. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, úgy járunk, mint a franciák, akik ha megkérdezik őket, hogy ki találta fel az internetet, azt mondják, hogy ők, de hiányzott a piac. Észtország és Svájc példáján keresztül rámutatott, hogy nem csak a nagy országok lehetnek sikeresek az innovációban. Svájc évek óta vezeti a globális innovációs indexet, az észtek pedig olyan nemzetközi sikerekért felelősek, mint a Bolt és a Skype.  A professzor viccesen megjegyezte, hogy Észtországban észtül beszélnek, ami azonban nagyon közel áll a finnhez. A kulturális identitás és az együttműködés ezzel a sokkal nagyobb gazdasággal már egy ideje működött, a Skype pedig a különböző országokból származó, hasonló nyelvet beszélő emberek közötti együttműködés utolsó korlátait is felszámolta, hiszen találtak egy közös nyelvet, ami nem más, mint a kódolás volt.

Az előadás után Prof. Lanvin még szakított időt arra is, hogy leüljön az MCC hallgatóival és együtt átbeszéljék a 2022-es MCC Smart City Challenge projektet.