Ez itt a kérdés! Napjaink egyik legkárosabb marketing és PR eszköze az úgynevezett "zöldre mosás", amivel a környezettudatos fogyasztókat tévesztik meg különböző szervezetek. Ezzel az eszközzel számos vállalat, csoport, sőt még politikai és média szereplő is zöldebbnek szeretne látszani, mint amilyen valójában. Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet zöld influenszere illetve környezetmérnöke a miskolci MCC-ben tartott előadásában ismertette a zöldre mosás tipikus jeleit, elmondta, hogyan védekezzünk ellene, és elárulta azt is, mi az etikus megoldás.
Már az előadás kezdete meghökkentő módon indult: a fiatal influenszer a mesterséges intelligencia segítségével mutatkozott be, egy „animált Szebenyi Péter” szólt a közönséghez. Péter elmesélte, már gyerekkora óta fontos volt számára a természet és a környezetvédelem, ezért nem véletlen, hogy környezetmérnökként végzett. Létrehozta az országosan ismert „Hulladékvadász” mozgalmat és többed magával a „Jövő Öko-Nemzedéke” (JÖN) Alapítvány nevű környezetvédelmi szervezetet, ezenfelül a nevéhez kötődik többek között a „Cigicsikkmentes kihívás”, a „Ne égess, komposztálj!” kampány, vagy a „Komposztáló-szépségverseny” is.
A környezetvédelmi szakember elmondta, az 1850-es évektől vizsgálhatjuk, hogyan járult hozzá az emberiség a globális felszínhőmérséklet változáshoz. Az alapoktól indult Péter előadása: a klímaváltozás egyre forróbb jeleit tapasztaljuk, a jég és a hó olvadása égető problémává vált, ennek következménye többek között, hogy a jegesmedvék életkörülményei nagy mértékben megváltoztak, némely területet túlszaporodás jellemez, amiről ritkán hallunk.
A tavalyi év az aszályról szólt, az extrém forróság miatt ez is veszélyforrássá vált. Több kisebb-nagyobb halas tó kiszáradt, többek között a Fertő-tavat is veszélyezteti az aszály, „megtépázza” a tó vízszintjét. A klímaváltozás miatt egyre több embert foglalkoztat ma már a környezetvédelem, „igény lett a zöldre” – mondta a szakember. Mint az a Századvég és a Klímpolitika Intézet közös felméréséből kiderül, még a COVID sem vonta el a figyelmet a klímaváltozásról.
Az előadás során azt is pontosan megtudhattuk, mit nevezünk „zöldre mosásnak”. Egyszerűen a környezettudatos vásárlók átverését jelenti ez a fogalom, mint amikor például egy termék címkéje mögött nincs semmiféle hitelesítési forma. Ezt sok cég kihasználja, és él ezzel a látszattal.
A „zöld” influenszer szerint alternatív megoldásokra van szükség, és ezt egészen a legkisebb dolgoktól kell elkezdeni, mint például az eldobható PET-palack lecserélése kulacsra. Péter sztereotípiákat is megdöntött, megtudtuk ugyanis, a PET-palackot sem érdemes újra használni, mert nem lehet utána megfelelően fertőtleníteni, újra hasznosítani. A mikroműanyagok folyamatosan oldódnak, és a szakembertől egy döbbenetes információt is kaptunk: hetente egy műanyag kártyányit megiszunk, ha Pet-palackból fogyasztjuk innivalónkat.
De hogyan szűrjük ki a nem megfelelő információkat, hogy ne váljunk a zöldre mosás áldozatává? A tipikus jelek, amiket észre kell vennünk: a tudományos „hablaty”, az irreleváns állítások, az „organikus”, illetve „bio” címkék, ugyanis sokszor ezek mögött sincs se bizonyíték, se tanúsítvány, de jól hangzanak, mert hajlamosak velünk elhitetni a „kisebb rossz” választás illúzióját. Péter a TikTok-csatornáján oszt meg ebben a témában anyagokat, ezekből szemezgetett nekünk néhány figyelemfelkeltő videót az előadása során.
Mi tehát a megoldás? Az etikus zöldmarketing, ami szakmailag hiteles, így a termék és a gyár is hitelessé válik. Kiemelte, a lakosság mellett a cégeknél is szükséges a szemléletformálás, az oktatás, mert bizony még itt is nagy hiányosságok tapasztalhatók.
