Leadership Club vendégei voltak Szentkirályi Alexandra és Fonti Krisztina

Az interjúalanyok, mint ahogyan az a beszélgetés során kiderült, ugyanabban az időszakban csatlakoztak a politikába: míg Fonti Krisztina számára a fordulópont a 2002-es országgyűlési választás első fordulója volt, melyet követően aktív tagja lett a helyben szerveződő Polgári Körnek, és több ezer szórólapot osztott ki egymaga, addig Szentkirályi Alexandrát az őt körülvevő baráti közösség szellemisége, valamint az aktuálpolitikai helyzettel való elégedetlensége motiválta arra, hogy 2005-ben jelentkezzen jelenlegi pártja ifjúsági tagozatába. A Fidesz Fővárosi Elnöke a Vezetőképző Akadémia beszélgetésen is résztvevő hallgatói számára külön üzent: véleménye szerint egyedül senki nem lehet elég okos, a közösségben való gondolkodás sohasem kidobott munka; a közösségépítés pedig legalább olyan fontos, mint a megvalósítani kívánt cél.

A két politikusban rokon, hogy mindketten ellenzékben kezdték a politizálást, és mindkettőjüknek lehetőségük adatott a későbbiek során inkumbens jelöltek mellett mentorra találni. Először Szentkirályi Alexandra mesélt Tarlós Istvánról, Budapest egykori főpolgármesteréről: a Fidesz Fővárosi Elnöke szerint a korábbi főpolgármester mindamellett, hogy sokat tett a városért, megalkuvás nélkül szerette azt a közeget, amiért dolgozott, és egy olyan emberközeli vezetőnek ismerte meg, akiben méltó mentorra lelt az évek során. Fonti Krisztina hasonlóan szerencsés helyzetben volt, ő Pokorni Zoltán, a XII. kerület egykori polgármestere mellett kezdte pályafutását, akit egy művelt és önazonos mentorként írt le, és akitől sokat tanulhatott városvezetésről az elmúlt két évtizedben.

A vendégekhez feltett következő kérdés arra vonatkozott, hogyan látják, miben más az ellenzéki működés logikája, milyen sajátosságai vannak az ellenzéki munkának. Fonti Krisztina kiemelte, hogy bár maga a párt 2002 és 2010 között ellenzékben volt, a Hegyvidéken ebben az időszakban is Pokorni Zoltán volt a polgármester, így számára relatíve új ez a pozíció. Az ellenzékiséget éppen ezért másik oldalról közelítette meg: míg véleménye szerint a kormányzás nem más, mint az emberek ötleteiből származó alkotás, teremtés és álmodás, addig ellenzékiként arra kell törekedni, hogy minden olyan ötletet támogassanak, amely az adott közösséget szolgálja. Ezek közül ki is emelt párat: támogatná például az 59-es villamos alacsonypadlóssá tételét, mivel számos szépkorú hegyvidéki lakos veszi azt igénybe a János Kórház felé menet; a Libegő felújítását; valamint a Fogaskerekű rekonstrukcióját az elért eredmények megőrzése mellett. Szentkirályi Alexandra szerint az ellenzéki lét csak akkor egyszerű, ha valaki nem készül közben kormányzásra: éppen ezért se szabad felelőtlen ígéreteket tenni, és ezért is jó, ha ellenzékben támaszkodhat az ember korábbi kormányzással kapcsolatos tapasztalataira. Míg a közlekedés területén a kötöttpályás utak felújítását, a P+R parkolók és a bicikliutak kérdését, addig a rend és biztonság tematikájában a droghasználattal, a közbiztonsággal, a hajléktalansággal és az aluljárókkal kapcsolatosan orvosolandó problémákat emelte ki.

Záró kérdésként az interjúalanyokat arról kérdeztük, véleményük szerint miért van kevesebb nő a politikában, mi lehet a nem csak Magyarországon tapasztalható jelenség oka. A Fidesz Fővárosi Elnöke humorosan kezdte a válaszadást: meglátása szerint azokat kéne megkérdezni, akik nincsenek itt. Hamar komolyra fordította azonban a szót, és Fonti Krisztinával egyetemben a politika időrabló voltában, valamint abban látják a probléma okát, hogy hagyományosan több, elsődlegesen gyermekneveléssel kapcsolatos feladat hárul a nőkre, amely párjuk támogatása mellett is több időelfoglaltságot eredményez, ez pedig nehezen összeegyeztethető a politika 0–24-es voltával. Egyetértettek továbbá abban is, hogy a politikai kultúra eróziója, valamint a politikai kommunikáció idővel egyre intenzívebb formája közrejátszhat a jelenség kialakulásában, meglátásuk szerint azonban nagy hozzáadott értéke van a női politikusoknak, és empátiájukkal, problémákra való érzékenységükkel színesebbé teszik a közéletet.