Olvasási idő: 5 perc

A konzervatív gondolkodású kutatóintézetek és politikai szereplők nemzetközi hálózata (International Network for Immigration Research – INIR) harmadik éves konferenciáját tartotta Washingtonban a Conservative Partnership Institute épületében. A rendezvény – „Regaining Control: An International Conference on Borders, Asylum, and Immigration Enforcement” – címmel a határvédelem, menekültügy és bevándorláspolitika aktuális kihívásait vizsgálta.

A konferenciát a NumbersUSA, a Federation for American Immigration Reform (FAIR), a Center for Immigration Studies (CIS), az izraeli Immigration Policy Center, a francia Immigration and Demography Observatory és a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézete közösen szervezte.

„Take back control”: amerikai vezetők a nyugati világ migrációs kihívásairól

Mark Morgan, az amerikai Határőrség és Vám- és Határvédelmi Hivatal korábbi vezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta: „a határbiztonság minden ország nemzetbiztonságának alapja” és az illegális bevándorlás megfékezése nélkül „nem létezhet szuverenitás”. Morgan bírálta az amerikai és nemzetközi politikát, amely – szerinte – „ideológiát és hamis együttérzést” helyez a tények elé, és ezzel fenntartja a migrációs válságot.

Eric Schmitt, Missouri szenátora a „take back control” jelszavát a nyugati világ közös politikai ébredéseként értelmezve kifejtette: a tömeges bevándorlás és az elitpolitika miatti elidegenedés „a modern Nyugat legmélyebb politikai feszültségeinek” forrása.

A harmadik főelőadó, Christopher Landau, korábbi amerikai nagykövet, videóüzenetben fogalmazta meg: az asylum (menedékjog) és az immigration (bevándorlás) elválasztása kulcsfontosságú, mivel „a gazdasági migráció nem lehet menedékjogi kategória”. Szerinte a jelenlegi rendszert „túlterhelik a visszaélések”, hiszen az esetek túlnyomó többségében a kérelmezők nem jogosultak menedékjogra.

 

Az asylum-rendszer reformja

Az „Asylum – What’s been done and what more is needed” című beszélgetés keretében Mark Krikorian (CIS), Yonatan Jakubowitz (Izraeli Immigration Policy Center) és Rodrigo Ballester (MCC, Európai Tanulmányok Műhely vezető) ütköztették nézeteiket.

Krikorian az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményéből való kilépést javasolta, mivel a rendszer „globális menekülési útvonallá vált”.

Jakubowitz ezzel szemben úgy vélte, a megoldás „visszatérés az egyezmény eredeti szelleméhez”, gyorsított eljárásokkal és harmadik országokba történő visszaküldésekkel.

Ballester az EU-s jogrendszert bírálta, amely szerinte „politizált bírósági döntéseken” keresztül akadályozza a tagállamok határvédelmét, ezért „renacionalizációra” van szükség.

A vita összegzéseként elhangzott: a jelenlegi rendszer a lassú eljárások és fellebbezések miattde facto migrációs csatornává vált, ezért hiteles és gyors döntéshozatalra és valóban végrehajtott visszatoloncolásokra van szükség.

 

A bírósági akadályok kérdése („Judicial Obstruction of Efforts to Control Immigration”)

A beszélgetés résztvevői az igazságszolgáltatás szerepét vizsgálták.

Matt O’Brien (FAIR) az Egyesült Államokban elterjedt nationwide injunctions (országos bírói tiltások) és az Administrative Procedure Act okozta bénultságot ismertette.

Simon Hankinson (Heritage Foundation) a brit példát hozta: a bíróságok „jogvédelmi túlzásai” miatt meghiúsulnak a kiutasítások.

Marsai Viktor (MCC Migrációkutató Intézet) az EU bíróságainak aktivizmusát bírálta, amelyek szerinte „politikai színezetű döntésekkel” korlátozzák a nemzeti szuverenitást.

A beszélgetés során megfogalmazódott közös üzenet, hogy a jogbiztonság megőrzése mellett egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb eljárásokra van szükség.

 

Politikai „visszacsapás”

Zárásként a résztvevők a „Political Backlash to Recent Migration/Asylum Policies”, az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban tapasztalható választói reakciókat elemezte.

Jim Robb (NumbersUSA) bemutatta, hogy az amerikai spanyol ajkú választók körében erősödik a bevándorlás-korlátozást támogató tendencia, ami a Republikánus Párt erősödését is jelenti.

Marek Chodakiewicz (Institute of World Politics) az európai politikai „kulturális ellenreakciót” írta le, amely a biztonságérzet és a társadalmi rend védelméből táplálkozik.

Veres Kristóf (Danube Institute) a brit helyzetet elemezte: a Brexit ellenére a migrációs nyomás nőtt, a Rwanda-terv megbukott, és szerinte Nigel Farage újra politikai erővé válhat.

A közös nevező: a választói elégedetlenség forrása a kontroll elvesztésének érzése.

 

A konferencia üzenete egyértelmű volt: a migrációs politika visszaszerzése a demokratikus államok szuverenitásának kulcsa. A résztvevők szerint ehhez egyszerre kell megerősíteni a határellenőrzést, újragondolni a nemzetközi egyezményeket, és helyreállítani a közbizalmat a jogrendszerben.

Ahogy Christopher Landau fogalmazott:

„Nem lehetünk önrendelkező nemzet, ha nem mi döntjük el, ki lép be, ki marad, és kit küldünk haza.”