Olvasási idő: 5 perc

Ünnepélyes keretek között nyitotta meg új képzési évét a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ahol az alapítvány egyedülálló programjainak köszönhetően több mint 3500 fiatal tanul majd a 2021/2021-es esztendőben. Az eseményen köszöntőt mondott Orbán Viktor miniszterelnök és előadást tartott Niall Ferguson brit történész is.

A 25 éves tehetséggondozó intézmény évnyitóján részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki ünnepi beszédében elmondta: a politikai vezetők feladata, hogy segítsék a saját népüket abban, hogy felkészüljenek a rájuk váró kihívásokra. Ez pedig akkor lehetséges, ha értik is, hogyan formálódik a világ. Ebben pedig nagy segítséget jelentenek az olyan nagy szellemek munkái, mint például Niall Ferguson, akinek művei komoly inspirációt jelentenek a politika számára is. A kormányfő szerint ma már nem ördögtől való gondolat, hogy a 21. század Ázsia százada lesz, a kérdés inkább az, hogyan volt az élen 400 éven át a Nyugat. Ez szerinte a küldetéstudatának köszönhető, a kereszténységben is gyökerező meggyőződésben, hogy a nyugati embernek tennivalója van a világban. „Valami azonban megváltozott a 21. század elejére” - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ma súlyos kihívások érik a nyugati civilizációt, amely nem tud adekvát válaszokat adni a globális problémákra. A miniszterelnök úgy véli, a bénultságuk oka, hogy a nyugat folyamatosan elvesztette hitét saját küldetésében, enélkül pedig egy nemzet, egy közösség kudarcra van ítélve.

Magyarország azonban nem veszítette szem elől a saját küldetését. Orbán Viktor szerint a 20. század magyar történelmében a náci és a kommunista megszállás összekapcsolta a Kárpát-medence védelmét a kereszténység megvédésével. A kormányfő beszélt arról is, hogy mennyire fontos a tehetséggondozás, amely a magyar nemzet egyik legnagyobb kihívása egyben. „Tisztelt hallgatók, a Jóistentől kapott tehetségük okán minősített felelősségük van a magyarok jövőjéért. 1100 év súlya nyomja a vállukat” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Niall Ferguson brit történész előadásában hangsúlyozta: akkor vált egyértelművé a fiatalok számára a közösségi élet fontossága, amikor a pandémia miatt nem tudtak együtt tanulni. A szakember reményét fejezte ki, hogy „most végre visszatérhet a normális élet a felsőoktatásba”. Ferguson szerint nagyon fontos, hogy ne lehessen összemosni a politikát és a tudományt. Ez így volt a korábbi kommunista-szocialista rendszerekben, ahol a marxizmus-leninizmus ideológiája a szabad gondolkodást próbálta korlátok közé szorítani. A történész beszélt arról is, hogyan öli meg a szabad gondolkodást, a vitát az egyetemeken és az élet más területein eluralkodó safe place. Ferguson ennek a megközelítésnek tudja be a Magyarországot és Lengyelországot érő kritikákat is.

„Azt szeretném, hogy az MCC legyen az az intézmény, amely négyzetre emeli a tehetséget és nem gyököt von belőle” - hangsúlyozta beszédében Orbán Balázs miniszterhelyettes. A Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke elmondta: az egyéni tehetség akkor tud igazán kibontakozni, ha az egyben a közösség sikerét is szolgálja, a kettőnek kéz a kézben kell járnia. Orbán Balázs elmondta: 35 generáció óta élnek a Kárpát-medencében magyarok, akik ma kedvező helyzetben vannak, hiszen egy független országban élnek, ahol nyitottak a határok, az egyén és a közösség sikere pedig összekapcsolódik. Ez azonban felelősséget is jelent, hiszen most nem lehet másra mutogatni, minden csak rajtunk múlik. „A Mathias Corvinus Collegium 2021/22-es tanévét ezennel megnyitom” - fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója arról beszélt, hogy nagy mérföldkő volt a tehetséggondozó életében a tavalyi év, amikor a magyar Országgyűlés az MCC-t választotta az egységes szakmai elvek mentén működő kárpát-medencei tehetséggondozás jövőbeni bázisául. Elhangzott: idén ősztől 14 magyarországi és 9 külhoni helyszínen érhetőek el a Mathias Corvinus Collegium képzései az érdeklődő fiatal tehetségek számára. Az elkövetkezendő öt évben pedig Kárpát-medence-szerte 35 magyarlakta településen, mintegy 10 ezer diák képzését tesszik lehetővé az MCC programjai. A Collegium folyamatosan bővíti Budapesten kívüli, regionális központjait is. Ezek létrehozása, a sokszor több évszázados múlttal rendelkező, elhanyagolt vagy használaton kívüli ingatlanok felújítása épített örökségeink megóvását is szolgálja. A főigazgató szólt az intézmény nemzetköziesítéséről is: 2020 óta több mint 90 nemzetközi eseményt – műhelybeszélgetéseket, vendégszemináriumokat, konferenciákat – szervezett az MCC, összesen 77 külföldi előadó részvételével. A következő időszakban pedig mintegy 20 külföldi szaktekintély érkezik az intézménybe, hogy segítse a tehetséges diákokat tehetségük kibontakozásában. „A mi diákjaink a legjobbak közé tartoznak, és mindig számíthatnak is az MCC-re, mint közösségre” – zárta beszédét Szalai Zoltán főigazgató.