Erdély kulturális örökségének nyomába eredtek az MCC Középiskolás Program emelt szintű képzésének, a KP FAKT-nak a 9. évfolyamos diákjai. A szakmai tanulmányút során a résztvevők nemcsak a nagyvárosi kulturális intézmények világába nyerhettek betekintést, hanem a népművészet élő hagyományát isközvetlenül megtapasztalhatták.
Kolozsvár – nagyvárosi élet Erdélyben
Az út első állomása Kolozsvár volt, ahol a csoport a történelmi belvárosban tett sétát. A gótikus Szent Mihály-templom tornyából a diákok felülről csodálhatták meg a várost, miközben a templom kántora a barokk orgona történetéről mesélt, majd egy rövid orgonakoncerttel tette emlékezetessé a látogatást.
A program során felkeresték a Házsongárdi temetőt is, ahol nemzeti nagyjaink sírjainál tisztelegtek, majd ellátogattak a Farkas utcai templomhoz, Mátyás király szülőházához és a Fadrusz János által készített híres Mátyás király lovasszoborhoz is. Az élmények sora este a Kolozsvári Állami Magyar Színházban folytatódott, ahol Jon Fosse Én vagyok a szél című előadását tekintették meg.
Torockó – az élő hagyomány faluja
Másnap túrabakancsot húzott a csoport, és útnak indult a Székelykő meghódítására. A hegytetőről nyíló panoráma és az erdélyi táj csendje különleges kontrasztot alkotott a korábbi, városi élményekkel.
Torockóra visszatérve a Néprajzi Múzeumban ismerkedtek meg a falu történetével és díszítőművészetével, majd a műemléki védelem alatt álló település népi építészetét is közelebbről megcsodálhatták. A helyi gasztronómia is része volt a programnak: egy előadás során a torockói specialitásokról hallhattak, majd néhány jellegzetes fogást meg is kóstoltak.
Marosvásárhely és Székelyudvarhely – összművészeti kalandozás
A következő napok Marosvásárhely és Székelyudvarhely kulturális intézményeinek felfedezésével teltek. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen egy drámaórán is részt vettek, ahol különböző karakterek megformálásán keresztül próbálhatták ki magukat.
A délután a Teleki Tékában folytatódott, majd a Kultúrpalota szecessziós épületének díszítményeit és a magyar képtár alkotásait csodálták meg. A napot a Művészeti Egyetem bábtagozatos hallgatóinak Csongor és Tünde című előadása zárta.
Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum kiállításai nyújtottak betekintést a térség kulturális örökségébe, majd a Kováts Fényképészetben a hagyományos fotográfia világával ismerkedtek meg: a résztvevők a sötét szobás fényképelőhívás folyamatát is megismerhették.
Mindkét városban találkoztak a helyi Mathias Corvinus Collegium képzési központjainak diákjaival is. A közös programok során előadások hangzottak el a mesék világáról és az erdélyi népi építészet sajátosságairól, amelyek tovább gazdagították az út kulturális tapasztalatait.
Gyimes és az ezeréves határ – zene és táncház
A tanulmányút egyik különleges állomása az ezeréves határvolt, majd a csoport Borospatakára, a Gyimesi Skanzenbe látogatott. Itt a gyimesi csángók kultúrájába nyerhettek betekintést: helyi zenészek és táncosok mutatták be a hangszereket, viseleteket és a hagyományos táncokat – végül a résztvevőket is bevonták a táncházba.
Az élmények sora az Udvarhely Táncegyüttes Ritka Magyar című előadásával folytatódott, majd egy különleges előadás során a szépség matematikájának izgalmas összefüggéseiről is hallhattak.
A tanulmányút utolsó állomásai Székelyudvarhelyen, az 500 éves Jézus Szíve-kápolna, valamint Nagygalambfalván, Kányádi Sándor háza voltak, utóbbinál csendes tiszteletadással emlékeztek meg a költő életművéről.
A KP FAKT diákjai a szakmai tanulmányút során közvetlen tapasztalatot szereztek arról, hogy a hagyományok megőrzése és a modern fejlődés nem egymást kizáró folyamatok. Erdély ereje és egyedisége éppen abban rejlik, hogy a múlt öröksége és a jelen közösségei együtt formálják tovább ezt az élő kulturális hagyományt.
