Olvasási idő: 2 perc
Aileen Kavanagh, a dublini Trinity College Jogi Karának Alkotmányos Kormányzás intézetének professzorasszonya a nemrégiben bemutatott könyve kapcsán, The Collaborative Constitution (Cambridge University Press, 2023) adott elő az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyének kutatószeminárium-sorozatának keretében. A prezentáció során ismertette munkájának központi tézisét, részletes elemzést nyújtva arról, hogy a kollaboratív alkotmányosság miként tér el a hatalmi ágak szétválasztásáról és a jogok védelméről alkotott hagyományos felfogásoktól.
A március 6-án tartott előadásában Kavanagh professzor kritikai megközelítéssel vizsgálta azokat a konvencionális elméleteket, amelyek a bíróságokat és a törvényhozást alkotmányos dominanciára törekvő, egymással versengő erőkként ábrázolják. Ezzel szemben egy olyan együttműködésen alapuló keretrendszer mellett érvelt, amelyben az államhatalom mindhárom ága – a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom – együttesen viseli a jogvédelem felelősségét. Kiemelte, hogy ezek az intézmények nem csupán ellenőrző szerepet tölthetnek be, hanem konstruktív partnerségre is léphetnek egymással, ami alapvetően újragondolásra készteti a demokratikus rendszerek intézményi relációit.
Előadása során azt is kiemelte, hogy az alkotmányosságot nem pusztán az intézmények közötti hatalmi küzdelemként kell értelmezni, hanem egy olyan együttműködési folyamatként, amelyben minden egyes hatalmi ág sajátos, de egymást kiegészítő szerepet játszik. Bár a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is kulcsfontosságú marad, Kavanagh professzor rávilágított a szereplők önkorlátozásának jelentőségére az alkotmányos együttműködés előmozdítása érdekében.
A prezentációt követően élénk vita bontakozott ki a kollaboratív alkotmányosság gyakorlati következményeiről. A résztvevők megvitatták a bírói és törvényhozási hatalom közötti potenciális konfliktusok néhány kiemelt példáját az Egyesült Királyságban, így például a ruandai menekültügyi politikát és a fogvatartottak szavazati jogának kérdését. A beszélgetés során továbbá szó esett az egyének szerepéről a kollaboratív keretben, valamint azokról a feltételekről, amelyek között az alkotmányos szereplők a konfrontáció helyett az együttműködést részesíthetik előnyben.
