Olvasási idő: 3 perc
A 2000-es évek elejétől kezdve a kelet-ázsiai oktatási rendszerek vezetik az olyan nemzetközi teljesítmény-rangsorokat, mint a PISA vagy a TIMMS. Milyen tendenciák húzódhatnak meg e mögött? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ Prof. Dr. Halász Gáborral, az MCC Tanuláskutató Intézetének senior kutatásvezetőjével és Aisi Livel, a Nazarbajev Egyetem adjunktusával az MCC győri képzési központjában.
Az MCC Tanuláskutató Intézete nemzetközi szakértők bevonásával készítette el a Learning from Asia in Education című kötetét, melyben bemutatja a kelet-ázsiai oktatási rendszerek sajátosságait. Halász Gábor, a Learning from Asia című projekt szenior kutatója két narratívát is felvázolt az ázsiai oktatásról: az egyik kiemelte a pedagógusok megbecsültségét, valamint az intenzív tudásmegosztást és az egymástól való tanulást. A másik oldal rávilágít a gyermekek és a tanárok által meghozott „áldozatokra” az eredményesség érdekében. Halász Gábor kiemelte, hogy az egyes országok oktatási rendszereinek és eredményeinek a vizsgálatakor fontos figyelembe venni a helyi kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket, sajátosságokat. Az ezredfordulót követően az ázsiai oktatási rendszerek vezetik a nemzetközi rangsorokat, mint a PISA vagy a TIMMS. Ezen előnyös pozíciójukat annak ellenére is megőrizték az ázsiai országok, hogy a nagy globális mérések sokat változtak az elmúlt évtizedek alatt. Mi is lehet ennek az oka? Fontos tényező, hogy az ázsiaiak hisznek az oktatásban, melyre jó példa, hogy Kelet-Ázsiában a társadalom legalsó rétege is nagyon komolyan veszi gyermekei tanítását, ez a szülők számára talán a legfontosabb. Ázsia nagy népességű régióiban – a nagy népességszám következtében – nem lehet csupán a kemény munkával előre jutni, a gyorsítópályát e tekintetben a tanulás jelenti. A nyugati oktatási módszerek a tanulók motivációira épülnek, de ezek csak akkor megfelelőek, ha kiegészíti a hagyományos elemeket.
A klasszikus oktatás lényeges eleme az értékrend, tehát a családoknak a tanuláshoz való viszonya, a másik fontos alappillér pedig a tudás és a közműveltség, hiszen a közös kultúra biztosítja az összetartozást. A harmadik fontos elem pedig a teljesítmény, tehát annak a megléte és tudatosítása, hogy aki keményebben dolgozik az képes előbbre jutni.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő előadásra 2025. március 06-án 18.00 órakor kerül sor Politikai fordulat Németországban - Ki lesz Németország új kancellárja? címmel. Szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket!
