Olvasási idő: 3 perc
Vajon miért utasította vissza a Külgazdasági Műhely vezetőjének kávémeghívását az indonéz nagykövetség attaséja?
A választ az MCC székesfehérvári központjának nyilvános rendezvényén kaphattuk meg, amelyen Ifan Mahdiyat Sofianával, az Indonéz Köztársaság Nagykövetségének tanácsosával Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője beszélgetett.
Az est folyamán szó esett politikáról, gazdaságról és vallásról is, valamint a nagyszámú érdeklődő betekintést nyerhetett az indonéz kultúrába. Vendégeink népviseletben érkeztek, dekorációkat hoztak magukkal, sőt még rögtönzött zeneoktatást is tartottak angklungokon – vagyis tradicionális, indonéz népi hangszereken.
A tanácsos egy különleges batikolt ingben jelent meg, amely – a közhiedelemmel ellentétben – nem a hippi kultúrából származik, hanem hagyományos indonéz viselet, amely a királyi családok ruhatárában is megtalálható volt. A batikolás technikája az Indonéz szigetvilágban, Jáván fejlődött ki.
Indonézia bemutatásakor megtudhattuk, hogy a több mint 1330 etnikumhoz tartozó, 718 különféle nyelven beszélő nép békében él együtt egy mesterségesen létrehozott, közös identitásban – egy akkora területen, amely nagyjából lefedné a Londontól Teheránig terjedő távolságot.
A politikai helyzetről is szó esett: megtudhattuk, hogy ott is meglepő, ha együttműködik az ellenzék a kormánnyal, ám az elnök nyitottságának és melegszívűségének köszönhetően ez most mégis megvalósult. Az ellentétek és viták ellenére a politikai felek képesek a normális párbeszédre.
A jövőről szólva egy kis gazdaságtörténeti visszatekintést is kaptunk: kiderült, hogy számos, indiainak vagy arabnak hitt fűszer – például a szegfűszeg – valójában Indonéziából származik. Ezeket előbb a portugálok, majd a franciák és hollandok szállították el a szigetekről. A nyersanyagok kizsákmányolása és kereskedelmi célú kivitele helyett ma már inkább arra törekednek, hogy helyben dolgozzák fel az erőforrásokat, és azokból az indonéz lakosság is profitáljon. A cél tehát a gazdasági szuverenitás, amely manapság leginkább az energia- és vízgazdálkodás területén mutatkozik meg.
És mivel a lakosság 80%-a az iszlám vallás követője, nem meglepő, hogy a muszlim Ifan Mahdiyat Sofiana ramadán idején visszautasította a kávémeghívást – helyette egy tartalmas beszélgetésre hívta meg partnerét.
