Mindenkinek szüksége van néha egy mély levegőre – Teltházas rendezvény a miskolci MCC-ben

Teltház fogadta a miskolci MCC-ben Pető Dorinát, aki néhány pszichológia szakos egyetemista társával a Covid-járvány idején létrehozta a Mélylevegő Projektet, amely mentális egészségre koncentráló, pszichológiai tartalmú témákat dolgoz fel, elsősorban a közösségi oldalakon. Fiatalok szólnak fiatalokhoz jól érthető, közvetlen hangvételben, és olyan témákról beszélnek – szorongás, depresszió, kapunyitási pánik –, amik a mai középiskolás és egyetemista korosztály számára fontosak. Hogy szükség van ilyen oldalakra, azt a követők száma, illetve a hozzájuk érkező kérdések, érdeklődések mennyisége is jól mutatja.

Vendégünket az MCC Egyetemi Programjának junior hallgatója, Ládi Bálint kérdezte a projektről, a fiatalok mentális egészségéről, az őket érintő problémákról. A pszichológus elmesélte, egy mérföldkő volt az életében, amikor a pszichológusi diplomáját megkapta, hiszen már kiskorától fogva erre a pályára készült. Úgy érezte, szeretne a pszichológia számára hasznos lenni, de nem terápiát tartva, hanem egy másfajta utat bejárva, mert úgy gondolja, ő így többet tud adni.

A Covid idején indult a projekt, amikor sok szakember felajánlotta a segítségét az embereknek, és ő mint pszichológia szakos egyetemi hallgató szintén segíteni akart a nehéz helyzetben. Mivel sem ő, sem társai nem voltak még végzett pszichológusok, ezért tanácsokat nem adhattak, de felajánlották a lehetőséget arra, hogy pszichológiai témákról beszélgessenek. Nagy szükség volt abban az időszakban az ilyen támogatásra, már csak azért is, mert az emberek nem tudták, hol keressenek ilyen témájú anyagokat, a hitelesség pedig kulcsfontosságú. Az interneten rengeteg szakcikk van, de a tizenévesek természetesen nem a tudományos szaklapokat olvassák, hiszen ezek sokszor túl szárazak is egy laikus számára, ezért arra törekedtek, hogy legyen érdekes, hiteles és könnyen érthető a tartalom. Éppen a megfelelő időben indították a projektet, hiszen abban az időben az emberek – a fiatalok pedig méginkább – sok időt töltöttek online felületeken.

A szorongással kapcsolatban a szakember kiemelte, igazából ezek a problémák nem a Coviddal kezdődtek, de ez a helyzet növelte a depressziót, és sokkal erősebben rámutatott a mentális egészség fontosságára.

A projekt sikeréhez nemcsak a megfelelő időpont, illetve a lelkes fiatal szakemberek, de az erős vizualitás és a marketing szemlélet is hozzájárult, hiszen az egy külön képesség, hogy hogyan adjuk át az embereknek az információt, hogyan nyerjük meg az emberek figyelmét. Ma már tizennégy grafikus is dolgozik neki annak érdekében, hogy minél érdekesebbé, izgalmasabbá tegyék a szakmai tartalom megjelenítését.

A kérdésre, mi foglalkoztatja ma a fiatalokat, a pszichológus azt felelte, egyrészt a mai fiatalokat is ugyanazok a problémák érintik, mint a korábbi generációkat, hiszen mindenki átéli ezt az életszakaszt, amikor keressük magunkat, kutatjuk, kik az igazi barátaink, próbáljuk megtalálni a párunkat. Ezek állandó kihívások, ez egyfajta kapunyitási krízis ebben az életkorban. Másrészt azonban különleges a mai fiatal generáció, mert rengeteg információ zúdul rájuk, nehezebb megtalálni a biztos karriert, mint néhány évtizede, a mai fiatal többször vált munkahelyet, tehát egyfajta kiszámíthatatlanság jellemző ma. Gondoljunk csak arra – tette hozzá –, azt sem tudjuk, milyen szakmák fognak például eltűnni a mesterséges intelligencia megjelenésével, nem látjuk, hogy 30 év múlva hol leszünk, és ez szorongással jár. És ebben a szüleink generációja sem tud segíteni, mert a mostani „z generáció” már a digitális bennszülöttek generációja. Ehhez társul az, hogy a közösségi médiából az ömlik a fiatalokra, hogy mindenki boldog, tökéletes, és ezt látva, a fiatal rosszul érzi magát, az ezzel való megküzdés pedig mentális kihívást jelent számára. Foglalkozni kell tehát a pszichológiai folyamatokkal, fontos, hogy felismerjem, bennem szorongást kelt, ha több órát töltök a közösségi felületek előtt. „Nem szeretem démonizálni a közösségi médiát, mert sok embernek ezek a felületek jelentik az elsődleges kapcsolódási formát, de a használat módja nem mindegy: tudatos keretek közé kell szorítani, mert veszélyessé válhat” – hangsúlyozta a pszichológus. A közösségi média egy újfajta élettér a mai fiataloknak, de ott nagyon megszűrjük, hogy mit mutatunk magunkról, és sokszor nem értjük, a másik mire gondol, hiszen nincs ott mellette egy arckifejezés, egy gesztus – tette hozzá.

A szorongással kapcsolatban a szakember elmondta, nem baj, ha néha szorongunk, ez egy természetes viselkedési forma, hiszen mindenkivel előfordulhat egy vizsga vagy megbeszélés előtt, egy vita kapcsán. Akkor van baj, amikor a szorongás már megnehezíti az életünket, az emberi kapcsolatainkat, a munkánkat. A kisebb szorongásokkal viszonylag könnyen lehet dolgozni, a pszichológiában rengeteg eszköz van – például a légzésszabályozás –, ami segít, de ha nagyobb problémával küzdünk, érdemes szakemberhez fordulni. Hogy pszichológushoz járni még mindig tabu-e, erre azt felelte, sajnos, sokan még mindig azt gondolják, csak az megy pszichológushoz, aki beteg. Ha jobban értenék az emberek, mik a kompetenciái egy pszichológusnak – például segít felismerni, mik az erősségeink, milyen értékek fontosak nekünk, mi az, ami hosszú távon boldoggá tesz minket –, nagy segítség lehet többek között egy karrierválasztás előtt is.

Vannak azonban, akik nem mernek elmenni pszichológushoz, nekik is próbálnak segíteni többek között az online felületeiken, illetve a nemrégiben kiadott könyveken keresztül, de a szakember kihangsúlyozta, ezek a felületek nem alternatívái a pszichológusnak, csak egy segítség azoknak, akik szeretnék kipróbálni magukat, illetve fontos számukra a mentális egészség, a prevenció.

A Mélylevegő Projektet ma már több mint 40 emberrel csinálják, a pszichológia szakos hallgatók javaslatokat tesznek, éppen milyen aktuális témával foglalkozzanak, de figyelnek arra is, hogy ne csak a nagy tömegeket érintő dolgokról írjanak. „Az, amit a közösségi felületeken végzünk, egy tömegkommunikáció, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket, ezért fontos, hogy szakembertől kérjen támogatást az, akinek problémája van, mert a mi megközelítésünk általános” – hangsúlyozta Pető Dorina.

 A beszélgetés végén szó esett arról is, Dorina most az MCC Vezetőképző Programjának hallgatója, ahol egy nagyon inspiráló közeg veszi körül, olyan emberek, akik a szabadidejükben is azon gondolkodnak, hogyan lehetnek még jobbak. Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, vigyáznunk kell, mert ha az egész életünkben csak a teljesítmény számít, akkor elveszünk a tevékenységekben, könnyen a kiégés veszélye fenyegethet minket, ezért fontos, hogy szabjunk határokat magunknak a munkában, néha engedjünk időt arra, amit szeretünk csinálni, amikor csak magunkkal foglalkozunk.

A beszélgetés után sokan odamentek még Dorinához, hogy tanácsot kérjenek tőle, vagy elmondják, miért szeretik a Mélylevegő Projektet, miben segít nekik a mindennapi életükben. A fiatalok közül többen kérték az előadás után, legyen még ilyen téma. Úgy tűnik, egyre fontosabbá válik – főleg a fiatalok körében –, hogy a mentális egészségünkkel is foglalkozzunk.