Az MCC legutóbbi Brunch Talks eseményének középpontjában a modern biotechnológiák által felvetett etikai kérdések álltak. Az előadó Fishel Szlajen rabbi, az MCC vendégoktatója és a Buenos Aires-i Egyetem bioetika professzora a mesterséges intelligencia, a génszerkesztés és más, egymással összefonódó technológiák társadalmi és morális következményeiről adott elő.
Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a biotechnológiai fejlődés egyre inkább elmoshatja a határt a gyógyítás és az emberi teljesítmény mesterséges fokozása között. Míg a géntechnológia vagy az intelligens rendszerek komoly lehetőségeket kínálnak az orvostudományban, egyúttal új etikai dilemmákat is felvetnek: hol húzódik a határ a terápiás beavatkozások és az emberi képességek tudatos „fejlesztése” között?
Szlajen rabbi szerint a jelenlegi bioetikai keretrendszerek sok esetben nem képesek lépést tartani a technológiai fejlődés gyors ütemével. Előadásában ezért egy olyan megújított etikai megközelítés szükségességét hangsúlyozta, amely az emberi méltóság elvére épül. Gondolatmenete egyszerre támaszkodott az ábrahámi vallási hagyományokra, Immanuel Kant filozófiájára és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának alapelveire, kiemelve: az embert minden körülmények között önmagáért való célként kell kezelni, nem pedig puszta eszközként.
Szlajen rabbi külön kitért a teljesen automatizált döntéshozatal kockázataira is. A rabbi rámutatott, hogy az algoritmusok egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyben, a jogi döntéshozatalban és akár a kormányzás egyes területein is. Ezek az eszközök hatékonyak lehetnek, ugyanakkor komoly kérdéseket vetnek fel a felelősség, az átláthatóság és az emberi kontroll megőrzésének szempontjából.
A gondolatébresztő előadást követően élénk beszélgetés alakult ki. A diskurzus középpontjában az úgynevezett „határok etikája” állt: miként lehet a technológiai fejlődést úgy irányítani, hogy az egyszerre szolgálja az emberi jólétet és megőrizze az emberi méltóság alapvető elveit.
